Mit tehet ma az orvostudomány egy koraszülöttért?

"Ha egy kismama esetében koraszülés fenyeget, a szülész kollégáknak két fontos feladatuk van: az egyik, hogy gondoskodjanak róla, hogy az édesanya minél előbb megkapja a baba tüdejének érlelődését elősegítő gyógyszert. Ahhoz, hogy a szer hasson, az anya szervezetéből átkerüljön a magzatéba, a szülészeknek meg kell kísérelniük 24-48 órával visszatartani a szülést. Ha ez sikerül, a kissúlyú koraszülött életesélyei már jelentősen javulnak, a baba funkció szerint érettebben jön a világra" - mondja dr. Szabó Miklós, a koraszülött osztály főorvosa.

A szülész másik fontos feladata, hogy ha az édesanya a fenyegető koraszüléssel olyan kórházba futott be, ahol nincs újszülött intenzív osztály, akkor át kell szállítani egy olyan centrumba, ahol a koraszülöttet is el tudják majd látni. "Ezt a szakmán belül úgy hívjuk, hogy in utero transport, azaz méhen belüli szállítás. Hacsak mód van rá, a várandós édesanyát, és nem a babát szállítjuk" - mondja a gyermekgyógyász.

Az első percek a légzés biztosításáról szólnak

Ha világra jön a kissúlyú koraszülött, a tüdeje még éretlen - akkor is, ha az anya megkapta-e a tüdőérést elősegítő kezelést -, ami miatt légzészavarral küzd. Az éretlenség legsúlyosabb fokán még a léghólyagocskái sem alakultak ki. (A tüdőben a léghólyagocskák vékony falán keresztül történik a gázcsere: a vér oxigént vesz fel, és leadja a szén-dioxidot. A léghólyagocskák a terhesség 26-28. hetében alakulnak ki.)

Az éretlenségnek ezen a fokán nem termelődik még elégséges mennyiségben egy olyan anyag sem, amely a felületi feszültséget csökkenti (surfactant). Ezt a tüdősejtek termelik és bocsátják ki a léghólyagocskák falára, hogy segítsék megakadályozni e hólyagocskák falának összeesését. Nagyon súlyosan éretlen koraszülöttek ezt az anyagot gyógyszer formájában kapják meg rögtön a születés után, majd jöhet a mesterséges lélegeztetés.

Világszerte egyre inkább próbálják a koraszülötteket minél tüdőkímélőbb eszközökkel lélegeztetni. "Az elmúlt öt évben csökkent a géppel lélegeztetett kissúlyú koraszülöttek aránya, a többség már orra illeszthető, úgynevezett noninvazív módon kap lélegeztetést" - mondja dr. Szabó Miklós.

Ha a baba megkapta a surfactantot és elindult a lélegeztetés is, azaz túl van az első pár kritikus órán, a következő feladat, hogy sikerül-e felépíteni a szájon keresztüli táplálását. "Igyekszünk minél hamarabb anyatejet adni ezeknek a babáknak is, lehetőleg saját édesanyjuktól, de természetesen ez nem megy az első pillanattól, ezért szükséges a vénán keresztüli táplálás. Akik szerencsésebbek, azok csak 10-14 napig igényelnek vénás bevitelt, akik kevésbé szerencsések, akár hetekig, hónapokig is vénán keresztüli táplálásra szorulnak" - magyarázza a főorvos.

Ha éretlen a baba bőre, elengedhetetlen az inkubátor

Az extrém kissúlyú babáknál az első hetek elképzelhetetlenek inkubátor nélkül, mert nem alakult még ki a bőr szarurétege, aminek következtében rengeteg víz párolog el a bőrükön keresztül.

"Ha egy sugárzó hőforrással szeretnénk egy ezergrammos gyereket melegen tartani, akkor ez a gyerek egy nap 200 ml szabad vizet párologtatna el, azaz a testtömegének közel egyötödét. Ez olyan, mint ha egy 65 kilós hölgy durván 12 kilót elpárologtatna. Az inkubátorban viszont párásítjuk a levegőt, ezzel pótoljuk a vízveszteséget" - mondja Szabó.

Ha a születés utáni akut időszak lezajlott, a következő izgalmas szakasz a kissúlyú koraszülöttek életében a szem hátsó részének, a retinának az ereződése, ami normálisan a terhesség 32-40. hetében történik. "Ilyenkor a szemész kollégák bevonásával folyamatosan követjük a retina ereződését, mert ez sajnos olyan folyamat, ami rossz útra térhet, és koraszülött vakság alakulhat ki" - mondja dr. Szabó Miklós.

Hogy a retina ereződése megfelelően alakul-e, nagyban függ attól, hogy a baba az első időkben a szükséges mennyiségű oxigént kapta-e. "Ha születéskor túl sok oxigént adtunk, 4-6 hét múlva az ereződés rosszul alakul. Azt, hogy egy kissúlyú koraszülöttnek az első időkben mennyi oxigénre van szüksége, a mai napig nem tudja az orvostudomány precízen, reális adataink is csak 5-6 éve vannak erre nézve. Például ma már tudjuk, hogy az újszülöttnek nem kell pirospozsgásnak lennie, ez abnormális. Míg ha egy felnőtt embernél a vér oxigéntelítettsége 95 százalék alatt van, az kóros, a megszületés utáni első öt percben ez az érték nem kell, hogy elérje a 85 százalékot" - magyarázza a főorvos.

Ha a kissúlyú koraszülöttnél a születés utáni túlzott oxigénmennyiség következtében sérülnek a retina érbimbói, akkor hat hét múlva nem tud elindulni a normális ereződése, kóros útra téved a szem fejlődése. Ez a legrosszabb esetben retinaleváláshoz és vaksághoz vezet, de ha a szemész időben beavatkozik, és lézerrel a szemgolyón keresztül elpusztítja a retina kóros érburjánzásának forrását, akkor a gyermek éleslátása megmarad, perifériás látásának egy részét azonban így is elveszítheti.

A kissúlyú koraszülöttek egy része agyvérzést szenved

Egy kissúlyú koraszülöttnek rendkívül éretlen a központi idegrendszere is. "Ha egy 24-25. hétre született koraszülött agyáról MRI-felvételeket készítenénk, láthatnánk, hogy az agya olyan sima, mint egy tojás, az agybarázdái még nem alakultak ki. Azokban a napokban, hetekben, amelyeket nálunk töltenek, érik meg az idegrendszerük is. Mindezek ellenére érzelmeket fejeznek ki, fájdalmat éreznek, abszolút érző lények ők is" - mondja a főorvos.

Nemcsak a központi idegrendszer nagyon sérülékeny a kezdeti időkben, az érrendszer működése is rendkívül ingatag. A keringési alkalmazkodás zavara miatt az első napokban a babák egy része maradandó károsodást jelentő agyvérzést szenved. "Ezért a terhesség 23-28. hete között az érettségi skálán tényleg minden áldott nap számít, minden nap, amit a baba méhen belül tölt, növeli a túlélési esélyeit" - hangsúlyozza dr. Szabó Miklós.