Lassan eljön az az idő, amikor vége az iskolának, óvodának, és ránk maradnak a gyerekek napközben is. Mit csináljunk ilyenkor?

Adjuk be különböző táborokba?

Kérjük meg a nagyszülőket, hogy náluk lehessenek?

Vagy maradjanak egyedül otthon?

A táborok lassan luxustermékekké válnak. Ha kiszámoljuk, hogy hány forintunkba kerül, hogy a gyerekeket beirassuk különböző nyári táborokba, hát igencsak vékony pénztárcánk marad a végére. Ha egyáltalán marad valami.

A táborok nagyjából hetente 10 000 Ft-tól kezdődnek, de van olyan is, ami full-extrás szolgáltatást nyújt, és a hat számjegyet súrolja az ott-tartózkodás ára. Igaz, itt már olyan helyen és ellátásban részesül szemünk fénye, amit talán álmunkban láthatunk.

A nagyszülők szinte az alapvető másik megoldás, amit sokan kihasználunk. Már ha vannak nagyszülők. Szerencsés esetben ott is aludhatnak a gyerekek, napközben pedig a ház körüli teendőkben tudnak a nagyiéknak segíteni. Emellett faluhelyen sok olyan állatot is láthatnak, ami a városban maximum az állatkertben fellelhető.

Az otthonmaradást inkább a nagyobb gyerekeknél választják a szülők. Nameg ha az előző két megoldás bármilyen okból kifolyólag nem tud megvalósulni.

A fent felsorolt dolgoknál pár alapvető követelményt szem előtt kell tartanunk:

Mindig készítsük fel a gyerekeket lelkileg és egészségileg is a lehetséges veszélyekre!

A gyerekeknél az idegen környezet és a szülőktől való elszakadás lelki megterhelést – is – okoz. Időben fel kell készítenünk őket arra, hogy most máshol, más gyerekekkel fognak aludni, játszani, szórakozni, enni, stb., de ne féljenek, ez nem jelenti azt, hogy anyu-apu otthagyja őket, hanem csak játszanak majd egy nagyot, együtt. Lesznek ott velük felnőtt nénik és bácsik, akikkel lehet szintén játszani, szórakozni.

Emellett gondolnunk kell az egészségügyi felkészítésre is. Akár táborba küldjük őket, akár nagyszülőkhöz, vagy esetleg együtt megy a család nyaralni, a kullancsokra és a szúnyogokra feltétlenül fordítsunk kellő figyelmet! Oltással kell védekezi ezen kártékony állatok ellen!

Kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés, amely először bőrtüneteket, majd gyakran idegrendszeri elváltozásokat okoz, később, kezeletlen esetekben pedig ízületi és izomfájdalmakkal jár.

Miniatűr vámpírok

Kora tavasztól késő őszig, de még fagymentes teleken is számítani kell arra, hogy kullanccsal találkozhatunk. Nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, ligetes hegyoldalakon, nádas tópartokon, hanem városi parkokban, sőt kertekben is sok kullancsot lehet találni. A fák, a bokrok leveleinek alján megkapaszkodnak és az itt haladó emberekre, állatokra hullnak, vagy az avarról, illetve a fűszálakról másznak áldozatukra.
A kullancsok élősködő életmódot folytató atkák. Táplálkozási szokásuk igen jellegzetes: a bőrbe fúródva vért szívnak, közben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják. Nagyságuk 0,7 és 2 milliméter között váltakozik, de vérszívás után elérhetik akár a kávészem nagyságot is. A nőstények megtermékenyítése a gazdaállaton történik, a vérrel jóllakott nőstények a több száz petét a talajon rakják le. A petékből lárvák, abból nimfák, majd imágók alakulnak, és a kullancs fajtájától függ, hogy ehhez a folyamathoz egyetlen gazdaállat elég, vagy kettő, három vérszívás is kell. Többnyire a vadon élő állatok töltik be a gazdaállat szerepét, a legkisebb rágcsálóktól a nagyvadakig, sőt madarakig egyetlen erdei állat sincs biztonságban, és ez az emberi környezetben élő kutyákra, macskákra is érvényes. Természetesen az ember, mint melegvérű élőlény, hasonlóképpen veszélyeztetett. Az erdei munkások, kirándulók, tájfutók vannak kitéve leginkább a kullancs veszélyének, de a saját kiskertjében dolgozgató hobbikertész vagy a parkokban, játszótereken futkározó kisgyerek is "összeszedhet" ilyen élősködőt.

"Méreg" injekció

A kullancsok különösen szívesen fúrják be magukat a vékonyabb és puhább bőrfelületekbe - a gyermekek így nemcsak a testmagasságuk miatt, hanem a finomabb bőrük miatt is veszélyeztetettebbek. A vérszívás akár több napig is eltarthat. Nem vált ki viszkető érzést, mert a kullancs nyála érzéstelenítő anyagot is tartalmaz, és az ember is sokszor csak később, akkor veszi észre a kullancscsípést, amikor a vérrel teleszívott kullancsot meglátja (tapintja), vagy akkor, amikor a csípés környékén kialakult helyi gyulladásos érzékenység már kellemetlen érzést okoz.
A kullancsveszélyeztetett helyekről hazatérve alaposan át kell vizsgálni a teljes testfelületet, a hajlatokat, a külső nemi szervek környékét, a hajas fejbőr peremét és a fül mögötti területet is beleértve. A bőrbe fúródott kullancsokat minél előbb el kell távolítani (lehetőleg minél közelebb a bőrhöz megfogva csipesszel a feji végét), majd a csípés helyét, környékét fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni. Akkor sem történik semmi baj, ha a fej a bőrbe szakad.
A csípéssel, vérszívással okozott apró kellemetlenségnél lényegesen veszélyesebb, hogy eközben a nyálukkal kórokozókat "oltanak be" az emberi szervezetbe. Sokféle betegséget terjeszthetnek, ezek közül azonban leginkább a Lyme-kórt okozó borreliák és az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó kullancs-encephalitis vírus jelent veszélyt Magyarországon.

Legjobb támadás a védekezés

A kullancsok terjesztette betegségek elleni védekezés többféle módon történhet. Ajánlatos a csípést megelőzni rovarriasztó használatával, megfelelő öltözettel. A hosszúszárú nadrág (zokniba tűrve) megakadályozza, hogy az alacsony ágakon és fűszálak fonákján várakozó élősdi a bőrre juthasson. A rovarriasztók a szabad bőrfelületre, ruhára fújva hatékonyan csökkentik a rovarcsípések esélyét. Viszont, bár a közhiedelem úgy tartja, a kullancsokat a Polybé tabletta átható szaga nem riasztja vissza, ennek szedése nem megfelelő megelőzési mód. Fontos, hogy minél kevesebb ideje legyen az élősködőnek a táplálkozásra, tehát a bőrbe fúródott kullancsot ajánlatos minél előbb eltávolítani. A leghatékonyabb védelem pedig természetesen a védőoltás igénybe vétele. Sajnos, a Lyme-kór ellen nincs még vakcina. Ezzel kapcsolatban a korai bőrtünetek felismerése vezet a legbiztosabban a gyógyuláshoz: fel kell figyelni a nem viszkető, körkörös, majd gyűrűkké táguló, vándorló bőrpírra.
A kullancsok okozta agyvelőgyulladás, a kullancs-encephalitis vírus ellen védőoltás is van. Két oltás után alakul ki biztos védelem, amit tartóssá lehet tenni, a harmadik, 9-12 hónap múlva esedékes ismétlő oltással. Akik a szokásosnál rövidebb idő alatt, például most, a nyár elején vagy a nyár közepén akarnak védettséget szerezni, azoknak rövid időközökkel, úgynevezett gyorsított oltási rend szerint kell beoltatni magukat. A gyorsított rend szerint az oltóanyagtól függően a 0.-14. napon vagy a 0.-7.-21 napon kell beadatni az oltást. Egy ismétlés 12-18 hónap múlva esedékes, majd háromévente emlékeztető oltás szükséges. Kétféle oltóanyag van forgalomban, mindkettőnek van gyermekadagja is, 1-12 év kor közöttiek számára. Az oltóanyagok korszerűek, tartósítószert nem tartalmaznak, továbbá az egyik típusú oltóanyagban még emberi véralkotórész sem található, mely az alkalmazást még biztonságosabbá teszi.

Hézagos kullancstérkép

Jelenleg Magyarországon olyan "kullancstérkép" áll rendelkezésre, amelyet a kullancsok által terjesztett, bejelentésre kötelezett betegségekről az ÁNTSZ adatai alapján rajzoltak meg. Sajnos, ez nem adhat pontos képet a kullancsok számbeli és fertőzöttségi adatairól, mert egyrészt a bejelentett betegségek száma a valós esetszámnak csak töredéke, másrészt nem rögzíti a kullancscsípés valós helyét, hiszen a bejelentés nem feltétlenül egyezik a csípés helyével. Gondoljunk csak bele, egy hétvégi országjáró kirándulás eredményeképp egy peches győri család is vihet haza a Zemplénből kullancsot, amely, ha betegséget okoz, egy pár héten belül így Győrben regisztrált kullancs lesz. Magyarországon elsősorban Vas-, Tolna-, Nógrád-, Somogy-, Zala-, Pest- és Heves megyében jelentettek megbetegedést. A Kullancs Szövetség Dr. Kapiller Zoltán állatorvos, az ismert kullancsszakértő vezetésével a magyarországi kullancstérkép újrarajzolására készül. A program keretein belül felvállalja a magyarországi kullancspopuláció reprezentatív mintavételen alapuló megszámlálását, a fajok arányának elkülönítését és az egyedek fertőzöttségének vizsgálatát. A munka során a visszaküldött kullancsok származási helyét is pontosan regisztrálják, hogy a készülő térkép valóban pontos lehessen.

Küldje vissza!

A térkép újjárajzolását is segíti a Kullancs Szövetség által indított, nagyszabású "kullancs visszaküldési akció". Lényege, hogy a talált kullancsot a patikákba eljuttatott speciális kis tartályba és borítékba téve, a gyűjtés helyét és idejét feljegyezve az érintettek beküldhetik az Istenhegyi Klinika géndiagnosztikai laboratóriumába bevizsgálásra. Így nem kell hosszasan aggódni, vajon nem volt-e fertőzött a kullancs, fennáll-e a Lyme-kór vagy az agyhártyagyulladás veszélye. A laboratórium a vizsgálatokat hetente összesíti, és a feldolgozott eredményeket a www.kullancsinfo.hu honlapon teszi elérhetővé (a beküldött mintát az érdeklődők a sorszám alapján azonosíthatják). Sajnos, a beküldött mintákról igen nagy számban derül ki, hogy a Borrelia burgdorferi baktériummal fertőzöttek. A kezdeményezés nem várt rohamot eredményezett: hetente százával érkeznek a küldemények, a patikákból a 20 ezer boríték hamar elfogyott. Az akcióra szánt pénz fogytával a Kullancs Szövetség arra kéri a probléma megoldásában segíteni akaró és a probléma iránt érdeklődő cégeket és magánembereket, hogy adományaikkal segítsék a kullancsok fertőzöttségét kimutató vizsgálatok további elvégzését, az eredmények feldolgozását. Az Istenhegyi Klinika természetesen az akción kívül is vállalja a beküldött minták önköltségi áron történő bevizsgálását.

Szúnyogcsípés

• A csípésre csepegtessünk forró gyertyaviaszt. Ez csökkenti a fájdalmat és a gyulladás kockázatát is csökkenti.
• A fájdalmas, viszkető szúnyogcsípés hatásos ellenszere a citromlével való bedörzsölés.

Támadnak a szúnyogok

Nyár elejétől egészen az első talaj menti fagyokig tart az az időszak, amikor szúnyogtámadásoknak vagyunk kitéve. Bizonyára sokaknak okozott már kellemetlenséget egy éjszakán át fülébe zümmögő szúnyog, ám a „szárnyas vérszívók” offenzívája leginkább a szúnyogcsípésre érzékenyeknek tör sok borsot az orruk alá.

– Magyarországon pillanatnyilag 25-féle szúnyogfaj él, amelyek bizony sok kellemetlenséget okoznak – kezdte dr. Hodosi László, bőrgyógyász főorvos. – Elmondanám, hogy a világon a maláriaszúnyog a legveszélyesebb, de szerencsére hazánkban ez a faj nem honos. Gondot azonban így is okoz a magyar egészségügynek, hiszen évente számos olyan esettel találkozunk, amikor maláriás beteg érkezik Magyarországra, vagy magyar turista egy maláriától veszélyeztetett országban kap ilyen betegséget. Zalaegerszegen is volt már ilyen esetünk, de szerencsére ez nagyon ritka. A világon évente közel 300 millióan betegszenek meg maláriban és ebből 3 millióan bele is halnak. Ilyen nagy problémát jelent ez a betegség, amelyre a magyar közegészségügy ugyancsak kiemelt figyelmet fordít.
– A hazánkban élő szúnyogok milyen problémákat okozhatnak?
– Bőrgyógyászati szempontból a szúnyogok csípése a bőrnyirokcsomók jóindulatú megnagyobbodását idézheti elő. Fontos, hogy ismerjük ezt a kórképet, hiszen ezek a szúnyogcsípés után megjelenő duzzanatok nagyon hasonlítanak a bőr jóindulatú szarkoidózisára. Ezt a két tünetet el kell egymástól különíteni, hiszen a csípés utáni duzzanatok jóindulatúak. A szúnyogcsípés néhány esetben allergiás tüneteket is kiválthat – égető, kiütéssel járó viszketés – amely főleg gyerekeknél fordul elő. Beszélhetünk még olyan esetekről, amikor a szúnyogcsípés helyén vérző, himlőszerű hólyagocskák alakulnak ki. Ezek a tünetek csak az arra hajlamos személyeknél fordulnak elő. Az úgynevezett közönséges gyötrőszúnyog csípése legtöbbször nem okoz problémát. Ez úgy történik, hogy valakit megcsíp egy ilyen szúnyog este és másnap már semmit nem érez ebből, s gyorsan el is gyógyul a csípés helye. Az úgynevezett púposszúnyoggal Magyarország déli területein találkozhatunk a gyorsan folyó vizek mentén. Ezek apró fekete legyeknek néznek ki, s azt kell tudni róluk, hogy nem csípnek, hanem marnak. Az ilyen szúnyogok szúrása helyén kisebb véres fekélyek alakulhatnak ki. A törpeszúnyogok családjához tartozik még egy fajta, amely leginkább erdős, bokros területeken él. Ezek legtöbbször a csukló, vagy a nyak környékén csípik meg az embert, s a szúrás helyén egy közel 2 centiméterátmérőjű hólyag alakul ki. Mindez roppant kellemetlen, mert a csípést követően nagy fájdalmat és erős viszketést érez az „áldozat”.
– Hogyan védekezhetünk a szúnyogok ellen?
– Ha azokon a helyeken, ahol a szúnyoginvázió nagyobb, a szúnyogirtást jól és ellenőrzötten végzik, ott jelentősen csökkenthető a szúnyogok száma. Emellett természetesen az egyéni védekezés is roppant fontos. Manapság már számos hatékony védekezési eszköz áll rendelkezésünkre, így zárt térben a klasszikus szúnyogháló alkalmazásától, a konnektorba helyezhető szúnyogriasztókon át, egészen a speciális füstölőkig. A bőrre kenhető szúnyogriasztók szintén távol tarthatják tőlünk a kellemetlen rovarokat. A bőrre alkalmazott szúnyogriasztókat azonban hamar el kell távolítani a testről. Ajánlani tudom még az úgynevezett „cinkrázó”-t, valamint az antihisztamin tartalmú kenőcsöket, a már kialakult tünetek enyhítésére. Az egyébként az időjárási viszonyoktól függ, hogy mikor indul a szúnyoginvázió, de általában a nyár elejére tehető ez az időszak, és az első talaj menti fagyokig tart.
– Sokan allergiásak a szúnyogcsípésre, nekik a nyár elején kezdődő szúnyoginvázió rengeteg kellemetlenséget okozhat.
– Ha valaki allergiás a szúnyogcsípésre, akkor az ő immunrendszere másképpen reagálja az ilyen jellegű külső hatást. Náluk egy szúnyogcsípés allergiás történéseket indíthat be, amely azt jelenti, hogy komolyabb tüneteket válthat ki egy csípés, mint annál, aki erre nem hajlamos. Így az ő esetükben jobban bedagadhat és jobban viszkethet a csípés helye. Náluk a különböző szövődmények is gyakrabban lépnek fel.
– A szúnyogcsípéseknek milyen hatása lehet az immunrendszerre?
– Az immunrendszer dönti el azt, hogy kialakulnak-e a szúnyogcsípést követően szövődmények. Különbözőek vagyunk, így ez személytől függ. Azt pedig ugyancsak mindenkinek a saját immunrendszere dönti el, hogy milyen viszketést vált ki egy csípés. Az viszont egyértelmű, hogy az immunrendszerünknek nem használ egy-egy szúnyogcsípés. Még nem bizonyított, de valószínűleg gyengíti az immunrendszert a csípés. Érdekes, hogy tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek és a nők bőrét kevésbé kedvelik szúnyogok. A legkönnyebben a középkorú férfiakat csípik meg, s az izzadt, derék alatti testtájék sokkal vonzóbb a számukra. A sötét színeket valamiért ugyancsak kedvelik a „szárnyas vérszívók”. Egy hasonlattal élve azt mondhatom, hogy egy sötét ruhába öltözött, kocogó, izzadó embert biztosan megtámadnak a szúnyogok.