100 �ves a Debreceni Egyetem

2012. febru�r 3., p�ntek

Id�n �nnepli a Debreceni Magyar Kir�lyi Tudom�nyegyetem alap�t�s�nak 100 �ves �vfordul�j�t a Debreceni Egyetem. Az eg�sz �ves programsorozat febru�r 3-4-�n k�tnapos nagyszab�s� rendezv�nnyel kezd�dik. A febru�r 3-i rendezv�ny d�szvend�ge Schmitt P�l k�zt�rsas�gi eln�k.

A febru�r 3-i rendezv�nysorozat f�l kilenckor vette kezdet�t, amikori leleplezt�k a Debreceni Egyetem F��p�let�nek timpanonj�t d�sz�t� c�mert. A bronzos�tott v�r�sr�z lemezb�l k�sz�lt �llami jelk�pen aranyoz�s emeli ki a koron�t �s a pajzsot. M�retei az �p�let adotts�gaihoz igazodva 120x250 centim�teresek. A m�v�szi kivitelez�s Domokos Zolt�n f�mm�ves munk�ja. 
 

„Az egyetemi polg�rok r�gi v�gya teljes�l most, amikor a Centen�rium tisztelet�re �jra a timpanonra ker�lt a magyar c�mer, m�lt� kezdetet adva ezzel a jubileumi �v febru�r 3-4-�n kezd�d� eg�sz �ves rendezv�nysorozat�nak” – mondta F�bi�n Istv�n rektor a c�mer leleplez�sekor.

Ezt k�vet�en a sajt�t�j�koztat�n F�bi�n Istv�n rektor ismertette az febru�r 3-i esem�nyeket illetve besz�molt az egyetem �p�letein bel�l elhelyezett QR-k�dokr�l:
„M�t�l �j, az egyetem csaknem sz�z �p�let�re kihelyezett QR-k�d seg�ti a l�togat�k t�j�koz�d�s�t. Okos telefon seg�ts�g�vel egy kattint�s, �s m�ris el�rhet� az adott �p�letben l�v� valamennyi centrum, kar �s egy�b, ott m�k�d� int�zm�ny honlapja. Ezt a megold�st els�k�nt alkalmazza a hazai fels�oktat�si int�zm�nyek k�z�l a Debreceni Egyetem”.
Negyed t�zkor meg�rkezett Schmitt P�l k�zt�rsas�gi eln�k, aki el�sz�r az egyetem t�rt�net�t bemutat� ki�ll�t�st tekintette meg.
 

Az �nnepi szen�tusi �l�s 10 �rakor vette kezdet�t a F��p�let Aul�j�ban, olyan vend�gek r�szv�tel�vel, mint a m�r eml�tett Schmitt P�l, P�link�s J�zsef (a Magyar Tudom�nyos Akad�mia eln�ke), Hal�sz J�nos (a Nemzeti Er�forr�s Miniszt�rium�nak parlamenti �llamtitk�ra), B�dis J�zsef (a Magyar Rektori Konferencia eln�ke), Bazsa Gy�rgy (a Magyar Akkredit�ci�s Bizotts�g eln�ke), J�vor Andr�s (a Fels�oktat�si �s Tudom�nyos Tan�cs eln�ke), K�sa Lajos (Debrecen polg�rmestere), Habsburg Gy�rgy (a Magyar V�r�skereszt eln�ke), illetve Fekete K�roly (a Reform�tus Hittudom�nyi Egyetem rektora). F�bi�n Istv�n rektor besz�d�ben felid�zte a m�ltat, azt az utat, amelyet a fels�fok� k�pz�s t�bbsz�z esztend� alatt bej�rt Debrecenben. A reform�tus koll�giumban �sszegy�lt tud�s �s a c�vis hagyom�nyok nagyban hozz�j�rultak ahhoz, hogy megalap�ts�k az egyetemet, amely az orsz�g legr�gebb �ta ugyanazon a helyen m�k�d� fels�oktat�si int�zm�nye. – A Debreceni Egyetem mostanra a r�gi� meghat�roz� int�zm�nye, ma is t�rt�nelmi lehet�s�gek el�tt �ll. Ezt j�l jelzik a v�rossal �polt, valamint a hat�rokon �tny�l� kapcsolataink is – hangs�lyozta a rektor.
 

Schmitt P�l arr�l besz�lt, hogy a campus az orsz�g egyik legsz�nvonalasabb kutat�i k�zpontja, amely r�g�ta odafigyel arra, hogy a k�pz�s igazodjon a piaci viszonyokhoz, versenyk�pes emberek ker�ljenek ki a gazdas�gi �letbe. – L�tnunk kell, Magyarorsz�g j�v�je a t�t minden egyes tan�r�n, gyakorlaton �s vizsg�n. Szerencs�re a Debreceni Egyetemen egyre sz�lesebb k�r� munka folyik, r�ad�sul a mennyis�g soha nem ment a min�s�g rov�s�ra – emelte ki a k�zt�rsas�gi eln�k.

Hal�sz J�nos, valamint K�sa Lajos is a region�lis szerep fontoss�g�t �s a Debrecennel �polt kapcsolatokat emelt�k ki. – Debrecen a koll�gium �s az egyetem n�lk�l nem lenne Debrecen – vallotta be K�sa Lajos �s hozz�tette: – A v�ros nagyban f�gg a fels�oktat�st�l, �s az egyetem is nagy m�rt�kben f�gg a v�rost�l, ami p�lda�rt�k� az orsz�gban. Ez azonban nem sz�l verseng�st a k�t f�l k�z�tt, mindig is er�s volt a szimbi�zis. R�ad�sul az egyetem�nk mindig odafigyelt arra, mi folyik a sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�ben, ami abban is j�l megmutatkozik, hogy ott van Magyarorsz�g legjobb int�zm�nyk�zpontjai k�z�tt.
 

Az esem�nyen a besz�deket k�zvet�en F�bi�n Istv�n aranygerundiumokat �s okleveleket adott �t az egyetem azon (egykori �s jelenlegi) munkat�rsainak, akik nagyban �regb�tett�k annak h�rnev�t. Az �nnepi szen�tusi �l�s v�gezt�vel az I. emeleti kereng�n felavatt�k azt az eml�kt�bl�t, amelyet a jeles jubileum ok�n �ll�tottak, d�lut�n pedig az Aula fel�j�tott �lom�veg ablakait is �tadt�k.
 

Az esem�nysorozat ki�ll�t�smegnyit�val �s k�nyvbemutat�val folytat�dik, este pedig d�szel�d�st tartanak a Csokonai Sz�nh�zban. Szombaton pedig d�szdoktori �s fejleszt�sekkel kapcsolatos el�ad�sok, szerz�d�sk�t�s hat�ron t�li magyar egyetemekkel, valamint b�l is sz�nes�ti a programot.

A k�t napos nyit�rendezv�ny r�szletes programja a www.centenarium.unideb.hu, a www.unideb.hu, valamint a www.facebook.com/debrecenuniversity oldalakon olvashat�.

*****

1912 a Debreceni Magyar Kir�lyi Tudom�nyegyetem megalap�t�s�nak �ve. A v�ros fels�oktat�s�nak gy�kerei a XVI. sz�zadig ny�lnak vissza. 1538-ban alap�tott�k a Debreceni Reform�tus Koll�giumot, amely hossz� �vsz�zadokon �t j�tszott jelent�s szerepet a magyar oktat�s �s kult�ra fejleszt�s�ben. Ugyanezt a d�tumot �rzi a Debreceni Egyetem szimb�luma a gerundium is, utalva az el�d�kre, a hagyom�nyokra. 1912-ben gr�f Zichy J�nos vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszters�g�nek idej�ben a XXXVI. t�rv�nycikk elfogad�s�val k�t egyetem fel�ll�t�s�t mondta ki az orsz�ggy�l�s, az egyiket Pozsony, a m�sikat Debrecen sz�khellyel, ahol �t karral (Reform�tus Hittudom�nyi Kar, Jog- �s �llamtudom�nyi Kar, Orvostudom�nyi Kar, B�lcs�szet-, Nyelv- �s T�rt�nettudom�nyi Kar, valamint Mennyis�g- �s Term�szettudom�nyi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Kir�lyi Tudom�nyegyetem. Az alap�t�s �v�ben azonban csup�n h�rom karon kezd�d�tt meg az oktat�s. Az �j fels�fok� int�zm�ny hallgat�it kezdetben a Reform�tus Koll�gium falai k�z�tt fogadta, amely hamar sz�k�snek bizonyult. Debrecen v�rosa a Nagyerd�n hatalmas ter�letet aj�nd�kozott az egyetemnek, �gy 1918-ban IV. K�roly kir�ly felavathatta az �jonnan alap�tott Orvostudom�nyi Kar k�zponti �p�let�t. Matematikai �s term�szettudom�nyi t�rgyakat az 1923/24-es tan�vt�l kezdtek tan�tani a b�lcs�szkaron bel�l. Az �n�ll� Term�szettudom�nyi Kar l�trehoz�s�ra azonban 1949-ig kellett v�rni.
 Az int�zm�ny 1921-ben vette fel gr�f Tisza Istv�n, az 1918. okt�ber 31-�n m�rt�rhal�lt halt �llamf�rfi, volt minisztereln�k, a Reform�tus Koll�gium egykori di�kj�nak nev�t, �gy az egyetem elnevez�se Debreceni Magyar Kir�lyi Tisza Istv�n Tudom�nyegyetemre v�ltozott.
 A h�szas �vekben kezdt�k �p�teni �s 1932-ben avatt�k fel az egyetem k�zponti �p�let�t, amely a Parlament �s a Budav�ri Palota �p�t�se ut�n az orsz�g harmadik legnagyobb beruh�z�sa volt. Az �p�tkez�s mintegy n�gy esztendeig tartott, de a terveknek �gy is csup�n egyharmad�t siker�lt megval�s�tani.
 A II. vil�gh�bor�t k�vet�en, 1949-ben politikai okokb�l megkezd�d�tt az id�k�zben �tkar�v� fejl�d�tt egyetem sz�tdarabol�sa. A Jogi Kar m�k�d�s�t m�g ugyanebben az �vben ideiglenesen felf�ggesztett�k, 1950-ben a Teol�giai Kar - egyh�zi fenntart�ssal - a Koll�giumba ker�lt, az orvosk�pz�st �n�ll�s�tva pedig 1951-ben l�trehozt�k a Debreceni Orvostudom�nyi Egyetemet. 
 Az 1980-as �vekben kezd�dtek �jra egyeztet�sek a sz�ttagolt debreceni fels�oktat�s �jraegyes�t�s�r�l. Az esem�nyek azonban csak 1996-t�l gyorsultak f�l, amikor egy t�rv�nym�dos�t�s kimondta, hogy 1998. december 31-�t k�vet�en egyetem csak abban az esetben m�k�dhet, ha t�bb tudom�nyter�leten folytat megfelel� sz�nvonal� k�pz�st.
 V�g�l 2000. janu�r 1-j�vel l�trej�tt az addigi Debreceni Agr�rtudom�nyi Egyetem, a Debreceni Orvostudom�nyi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudom�nyegyetem �s a Hajd�b�sz�rm�nyi Wargha Istv�n Pedag�giai F�iskola integr�l�d�s�val haz�nk egyik meghat�roz� fels�oktat�si int�zm�nye, a Debreceni Egyetem, amely �t egyetemi �s h�rom f�iskolai karral kezdte meg m�k�d�s�t.
 
 M�ra az orsz�g legr�gibb, folyamatosan m�k�d� fels�oktat�si int�zm�nye Magyarorsz�g vezet� kutat�egyetemei k�z� tartozik, amely 15 kar�val, 25 doktori iskol�j�val a legsz�lesebb haza k�pz�si k�n�latot ny�jtja. Hallgat�i �s oktat�i bekapcsol�dnak a hazai �s nemzetk�zi tudom�nyos v�rkering�sbe. A vil�gszerte t�bb mint sz�z egyetemmel l�tes�tett egy�ttm�k�d�si szerz�d�sek, az Erasmus �s m�s programok r�v�n a di�kok sz�mtalan k�lf�ldi �szt�nd�j k�z�tt v�logathatnak �s az int�zm�ny is egyre t�bb k�lf�ldi hallgat�t fogad. A tehets�ggondoz�s jegy�ben a kiv�l�an tanul�, alkot� �s sportol� hallgat�k k�l�n �szt�nd�jban r�szes�lhetnek.