„V�get kell vetni a bankok kizs�km�nyol�s�nak”

Sim� Endre Magyar Szoci�lis F�rum eln�ke

Csaknem k�t h�tig folytatott �l�sztr�jkot a marcali OTP el�tt egy f�rfi, hogy ott sz�ba �lljanak vele, s maga keressen kiutat, megv�dje otthon�t. Siker�lt neki. Ez az egyetlen �tja az egyezked�snek?

– Petres Attila �gye arra b�tor�that, hogy az emberek elhiggy�k, nem kell belet�r�dni a helyzet�kbe. A kilakoltat�s el�tt �ll� f�rfi kellemetlen perceket okozott a p�nzint�zetnek; a bank el�llt kilakoltat�si sz�nd�k�t�l, a lak�s �rt�kes�t�s�vel megb�zott c�g pedig a t�ntet�s helysz�n�n kereste fel a tiltakoz�t egy sz�m�ra el�ny�s t�rgyal�si aj�nlattal. � az�rt t�ntetett egyed�l, mert m�sok m�g mindig nem hiszik el, hogy nincs lehet�s�g�k ellen�llni. Igenis az embereknek kez�kbe kell venni �gyeik k�pviselet�t azokkal a p�nz�gyi szolg�ltat�kkal szemben, akik napr�l napra emberek �let�t lehetetlen�tik el �s megfosztj�k �ket jogosan megszerzett otthonukt�l. A t�nkretett �s kifosztott embereknek m�r nincs mit veszteni�k.
    
Mit tehetnek, vonuljanak a bankok el�?

– Nem kell belet�r�dni abba, hogy valakit „a v�g�h�dra vigyenek”, nem kell t�rni, hanem ki kell �llni egym�s�rt �s persze saj�t magunk�rt, v�get kell vetni a f�ktelen kizs�km�nyol�snak. Mintegy m�sf�l milli� munkahely hi�nyzik, �vtizedek �ta fenn�ll� rendszerbeli gondok teszik egyre lehetetlenebb� a helyzetet, aminek orvosl�s�hoz hossz� id�re lenne sz�ks�g.

Most konkr�t baj van: emberek �lnek teljes l�tbizonytalans�gban. Nekik mit lehet tan�csolni, meddig v�rjanak, esetleg maguk adj�k el a lak�sukat?

– A hitel most a legakutabb probl�ma, az emberek �rz�kenys�g�t k�l�n�sen �rinti, miut�n a kialakult helyzet egyszerre igazs�gtalan, t�rv�nytelen �s gonosz, az embereket felzaklatja �s a k�ts�gbees�sbe kergeti. A bankok cs�be h�ztak sokakat. Meg kell �rteni, hogy ez k�z�s �gy, b�rki b�rmikor ilyen helyzetbe ker�lhet. Ott tartunk, hogy emberek dobj�k el magukt�l az �letet, mert nemcsak vagyonukb�l forgatj�k ki �ket a hitelez�k, hanem egyetlen otthonukat is elveszik t�l�k. Az�rt tartunk itt, mert a korm�ny elt�ri a banki �nk�nyt �s t�rv�nytelens�geket ahelyett, hogy a t�rsadalmi �rdeket r�szes�ten� el�nyben a nagy p�nz�gyi csoportok profitszempontjaival szemben. A korm�ny alkotm�nys�rt� magatart�st tan�s�t.

Ha valaki ott �ll, hogy m�r a v�grehajt�k kopogtatnak az ajtaj�n, neki ez m�r nemigen seg�t. Mik�nt lehet megel�zni, hogy ad�sok ide jussanak?

– Ami az egyes eseteket illeti, nem lehet minden �gyet egy kalap al� venni, de az�rt l�tni kell a k�z�s probl�m�t: azt, hogy az emberek t�megesen v�lnak fizet�sk�ptelenn� �s k�nyszer�lnek arr�l d�nteni, hogy a sz�ml�t fizetik-e, vagy a gyerek�knek adnak enni. A bank senkire sincs tekintettel. Azzal, hogy a korm�ny megengedi ezt, tet�zi a t�rsadalmi probl�m�t ahelyett, hogy megoldan�. A Nemzeti Eszk�zkezel�si Alap – ami mellesleg m�g mindig csak pap�ron l�tezik – minim�lis anyagi lehet�s�gekkel rendelkezik, a gond messze nagyobb ann�l, mint amit ezzel kezelni lehetne, a meg�lhet�si gondok pedig egyre csak n�nek.

Hogyan lehet �gy fell�pni, hogy annak ne legyen rossz �zenete, hogy ne �rezz�k rosszul magukat azok, akik t�rt�netesen fizetni tudj�k a r�szleteket?

– Ha valami t�rv�nytelen, az ellen lehet �s kell is tenni. Az �llam hozott m�r olyan d�nt�st, amikor visszamen�leg bontott f�l t�rv�nytelennek bizonyult szerz�d�seket; h�t most is ilyen helyzet �llt el�. Magyarorsz�gon m�r sz�lettek fontos �t�letek az �gyben, p�ld�ul a F�v�rosi B�r�s�g elmarasztal� �t�lete n�gy hitelint�zettel szemben a tisztess�gtelen szerz�d�si felt�telek miatt. Az els�fok� �t�let akkor semmiss� nyilv�n�totta a hitelszerz�d�st.

Vagyis most is perre mennek? Milyen jogc�men �s mit rem�lnek?

– Jog�szok �s k�zgazd�szok dolgoznak a megfelel� jogi konstrukci�n. Az t�ny: a bankok egy hib�s term�ket adtak el, tudatosan megt�vesztett�k a hitelfelvev�ket a devizaalap� hitelez�ssel. Ez a szitu�ci� a p�nz�gyi vil�gban „carry trade” n�ven ismert, amelynek l�nyege, hogy egy alacsony kamat� deviz�ban felvett hitelt magas kamat� orsz�gba helyeznek ki. Alkalmaz�s�nak felt�tele, hogy ha az �rfolyam cs�kkenni kezd, a hitelt azonnal vissza kell fizetni, nehogy elvigye a kamatnyeres�get. Emiatt alapszab�ly, hogy a felvett k�lcs�nt nem szabad ingatlanba �s tart�s fogyaszt�si cikkbe fektetni, mert a r�szletben val� t�rleszt�s garant�ltan vesztes�get okoz a hitelfelvev�nek. Tekintettel arra, hogy a folyamat meg�rt�se egyetemi ismereteket felt�telez, az �tlagos hitelfelvev� nem lehetett tiszt�ban vele, a bankok pedig elmulasztott�k t�j�koztatni r�la szerz�d� feleiket. A bankok tudt�k, hogy a sv�jci frank er�s�dni fog a doll�rhoz k�pest, emiatt pedig a forint �rfolyama l�nyegesen felsz�kken a sv�jci frank�hoz k�pest, a bankok itt is tudatosan megt�vesztett�k a hitelfelvev�ket, hiszen irre�lis, sz�zszoros kamatszintet alkalmaznak. Ez megfelel� alap lehet egy perkeresethez.

K�zben felsz�l�t�st kapott a korm�ny is?

– Bizony, hiszen a korm�ny felel�ss�ggel tartozik a t�rsadalomnak! Ezt a felel�ss�g�t azzal kell bizony�tania, hogy azonnal helyre�ll�tja a kilakoltat�si �s �rverez�si tilalmat. Fel kell mondani a banksz�vets�ggel k�t�tt meg�llapod�st a devizahitelekr�l, �s fel kell vetni a hitelez�k jogi felel�ss�g�nek k�rd�s�t a kialakult t�rsadalmi v�ls�g�rt.

De h�t k�sz�lt a devizahiteleseket seg�t� korm�nycsomag.

– Igen-igen, de l�tjuk, mit �r! Semmire sem megy vele az, akinek nincs p�nze, elh�z�d� szenved�st jelent annak, akinek van valamije, �s megold�st hoz annak, akinek nincs anyagi gondja. A sv�jci frank �rfolyam�nak befagyaszt�sa 180 forinton k�t �vre nem jelenti, hogy ut�na ne kellene kifizetni a n�vekv� �rfolyam miatt keletkez� halmoz�d� tartoz�st. Az a gond, hogy egyre kevesebben tudnak fizetni, mert nincs mib�l, ugyanakkor a t�rleszt�r�szletek meg�ll�s n�lk�l emelkednek. Teh�t semmi hathat�s int�zked�s nem t�rt�nt. Pedig tan�csos volna elej�t venni annak, hogy sz�ls�s�ges politikai er�k meglovagolhass�k a t�rsadalmi el�gedetlens�get. A szoci�lis kerekasztal a megold�sban �rdekelt, nem pedig az �llapotok elm�rges�t�s�ben. A korm�ny legnagyobb felel�ss�ge abban �ll, hogy a folyamatok demokratikus mederben maradjanak. Mi ebben partnerek vagyunk, de a jelek szerint nem tartanak ig�nyt a t�rsadalom v�lem�ny�re, hanem kitartanak a bankokkal k�t�tt kiegyez�s mellett.