Hogyan tartsuk karban sz�vritmusunk a ny�ri melegben?

A ny�ri h�napok �ltal�ban megteremtik a pihen�s �s kikapcsol�d�s lehet�s�g�t sokak sz�m�ra, azonban az eg�szs�g�gyi probl�m�kkal k�szk�d�knek ebben az id�szakban is t�bb dologra kell �gyelni�k. K�l�n�sen igaz ez a sz�v- �s �rrendszeri panaszokban szenved�k eset�ben.

A be�ltetett pacemakerrel rendelkez� betegek szint�n ebbe a kateg�ri�ba tartoznak, hiszen a sz�vritmus-szab�lyoz� egy nagyon hasznos orvosi m�szer, �m haszn�l�ja akkor tud maxim�lisan �lni az eszk�z ny�jtotta lehet�s�gekkel, ha betart n�h�ny aranyszab�lyt. Ezeket pr�b�ltuk meg egy csokorba gy�jteni, hogy a nagy melegben is karban tudj�k tartani sz�vritmusuk.

A sz�vritmus szab�lyoz�, vagyis pacemaker illetve a implant�lhat� defibrill�tor (ICD) be�ltet�s ma m�r rutin elj�r�snak sz�m�t, helyi �rz�stelen�t�sben v�gzett beavatkoz�s az egyszer� k�sz�l�kek eset�ben k�r�lbel�l 30 – 60 percet vesz ig�nybe, a bonyolultabb eszk�z�kn�l pedig 1 – 3 �r�n �t tarthat. A seb gy�gyul�si folyamat�ban 1 h�t telik el a varratszed�sig, ut�na gyakorlatilag 1 h�nap kell, am�g az oper�lt oldalt a kor�bbiaknak megfelel�en lehet haszn�lni.
„Nagyon fontos szempont a seb sterilit�s�nak meg�rz�se, a seb fert�z�d�s�nek elker�l�se. A ny�ri h�napokban, k�l�n�sen erre hajlamos betegekn�l az izzads�g sokszor �titatja a seb fed�k�t�s�t, ami lev�lhat. Ez esetben vagy sebkezel�sben j�rtas eg�szs�g�gyi dolgoz�nak, vagy a betegnek kell a sebet �j fed�k�t�ssel ell�tni. A sebhez k�zvetlen�l nem szabad hozz�ny�lni. A gy�gyszert�rakban kaphat� fert�tlen�t� spray-vel kell lef�jni, majd steril fed�k�t�ssel ism�t lefedni. Friss sebet semmik�ppen ne �rjen v�z 2 h�ten �t, a sebgy�gyul�s �rdek�ben a sebter�letet er�s napsug�rz�s se �rje. A m�r gy�gyult sebvonal a legt�bb esetben nem, vagy csak er�s odafigyel�ssel l�that�, mindemellett h�lgybetegekn�l a sebvonal a ny�ri ruh�zat megv�laszt�s�n�l egy kis gondot jelenthet. A fenti szab�lyok betart�s�val a beteg ism�t a megszokott, 100%-os akt�v �let�t �lheti: ha orvosa is �gy l�tja j�nak, folytathatja minden addigi tev�kenys�g�t” – mondta Dr. Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Kardiol�giai K�zpontj�nak oszt�lyvezet� helyettese.

A ny�r a szabads�gol�s, nyaral�s id�szaka, sokan szeretik v�zparton, vagy a szabadban t�lteni idej�ket. A pacemakeres betegek szabadidej�kben kedv�k szerint j�rhatnak v�zpartra, �szhatnak, f�r�dhetnek. A kert�szked�s, egy�b szabadid�s tev�kenys�gek, az akt�v nemi �let vagy �ppen a napoz�s, szol�rium haszn�lat szint�n megengedett a sz�vritmus-szab�lyoz�val �l�k sz�m�ra. Ha orvos�nak nincs kifog�sa ellene, a beteg ak�r sportolhat is, s�t egyes k�sz�l�kek olyan programoz�si lehet�s�get is k�n�lnak, mellyel a beteg aktivit�s�hoz automatikusan, �n. szenzor-vez�relten igaz�that� a sz�vritmusa.

„A ny�ri felt�lt�d�st sokan akt�v pihen�ssel �rik el. E tekintetben az ICD-vel rendelkez�knek �vatosnak kell lennie, hiszen ezt a k�sz�l�ket olyan betegek kapj�k, akiknek �letet vesz�lyeztet�, szapora ritmuszavaruk van. Am�g a k�sz�l�k automatikusan meg nem sz�neti ritmuszavart, ritk�n figyelemzavar, megsz�d�l�s, r�vid eszm�letveszt�s is kialakulhat, �s amennyiben ez k�l�nleges k�r�lm�nyek k�z�tt k�vetkezik be, vesz�lyeztetheti a beteg, esetleg t�rsai testi �ps�g�t. Ez�rt sz�mukra nem javasolt a vesz�lyes, extr�m (m�lyben, magasban, vagy nagy sebess�ggel v�gzett) sportok �z�se, mint pl. b�v�rkod�s, szikla- vagy hegym�sz�s, rafting, motokrossz, ejt�erny�z�s stb.” – f�zte hozz� Dr. Zima Endre.

Amennyiben a nyaral�sa sor�n a beteg sz�d�l�st, lass� vagy t�lzottan gyors sz�vver�st vagy eszm�letveszt�st tapasztal, helyezkedjen k�nyelembe, sz�ljon hozz�tartoz�j�nak, vagy bar�tainak, ha spont�n nem rendez�dik panasza, h�vjanak eg�szs�g�gyi seg�ts�get. Nagyon fontos szempont, hogy gy�gyszereit soha ne felejtse otthon.

A pacemakerrel �l�k b�tran utazhatnak t�megk�zleked�si eszk�z�kkel: aut�val, busszal, vonattal, haj�val, vagy rep�l�vel. Annak sincs akad�lya, hogy a beteg orvosi egyet�rt�ssel hossz� �tra induljon, a kezel�orvos azt is meg tudja mondani, hogy a c�lorsz�gban v�szhelyzet eset�n hov� fordulhat. Egyes rep�l�tereken az ellen�rz�pontokn�l figyelmeztet�s l�that�. Ilyenkor a pacemakeres beteg ne haladjon �t a biztons�gi kapun, �s viszont nyugodtan egyezzen bele a k�zi f�mdetektorral val� gyors �tvizsg�l�sba. Mutassa meg a biztons�gi szem�lyzetnek a pacemaker azonos�t� k�rty�j�t, �s k�rjen tov�bbi seg�ts�get.

Ha a beteg j�l �rzi mag�t, �s orvosa is j�nak l�tja, aut�t is vezethet, amennyiben betartja a vonatkoz� jogszab�lyokat. Itt fontos kiemelni, hogy vannak olyan orsz�gok, ahol ICD-s betegnek tilos vezetni (pl. Nagy-Britannia), m�s orsz�gokban pedig el�fordulhat, hogy szab�lyozz�k a be�ltetett k�sz�l�kkel rendelkez�k vezet�i enged�ly�t. Utaz�s el�tt ez�rt mindenk�ppen �rdemes �rdekl�dni az illet�kes orsz�g k�vets�g�n. Az aut�kkal kapcsolatban arra �gyelni kell, hogy a beteg soha ne hajoljon a j�r� motor f�l�. A motor elektromos gy�jt�szerkezete vesz�lyforr�s lehet. K�l�n�sen vigy�zzon a gy�jt�tekercs, a gy�jt�seloszt� �s a gy�jt�svezet�kek k�zel�ben. Ha saj�t kez�leg szeretn� be�ll�tani aut�j�t, el�sz�r �ll�tsa le a motort.

Ha a beteg pacemakere fokozott fizikai ig�nybev�telhez alkalmazkod� frekvenci�j�, el�fordulhat, hogy egyenetlen �ton val� vezet�s k�zben a sz�vfrekvencia megemelkedik. Ez a jelens�g teljesen norm�lis. A pacemakert visel�knek is minden esetben be kell kapcsolniuk a biztons�gi �vet. Ha az �v nyom�st gyakorol a pacemakerre, tegyen egy puha rongyot az �v al�.

Vannak bizonyos megk�t�sek az eszk�z elektrom�gneses tulajdons�gaib�l fakad�an, melyeket �rdemes betartani a pacemaker zavartalan m�k�d�s�nek biztos�t�sa �rdek�ben. Ha p�ld�ul a beteg v�s�rolni indul, gyorsan kell �thaladni az �zletek lop�sg�tl� berendez�sein, �s nem szabad a k�zel�kben maradni. Kert�szked�skor �gyelni kell, hogy az elektromos kerti szersz�mokat k�r�lbel�l karny�jt�sra kell a testt�l tartani. Ugyanez igaz a gy�jt�gyerty�s robban�motoros berendez�sekre, p�ld�ul az ilyen f�ny�r�kra is. Bark�csol�skor, h�zi ezermesterked�sn�l is figyelni kell arra, hogy az elektromos szersz�mokat (pl. f�r�g�pet, f�r�szt) szint�n karny�jt�snyira kell a testt�l tartani. Az elektromos berendez�sek kapcs�n fontos, hogy hib�tlanul m�k�djenek, rendelkezzenek az el��rt f�ldel�ssel, a beteg ne maradjon egyed�l haszn�latukkor, tov�bb� ne �ll�tsa folyamatos m�k�d�s�re a berendez�seket (p�ld�ul a f�r�g�peket) kapcsol� r�gz�t�s�vel.

A fenti �letm�dtan�csok megfogad�sa seg�thet abban, hogy a pacemakeres betegek �nfeledten �lvezz�k a nyarat, a szabads�got �s adott esetben a h�s�t� habokat. Term�szetesen a javaslatokat nemcsak ny�ron, hanem minden �vszakban �rdemes betartani, annak �rdek�ben, hogy a sz�vritmus-szab�lyoz�val �l�k val�ban zavartalan, teljes �rt�k� �letet �lhessenek.