Minden, amit a fejtet�kr�l tudni kell.

A fejtet� (Pediculus capitis) szabad szemmel alig l�that�, kb. 3-4 mm nagys�g�,
ov�lis alak�, sz�rny n�lk�li, �l�sk�d� rovar, amely a test azon r�sz�n telepszik
meg, ahol sz�rzet van (h�nalj, szem�remt�j�k �s mellkas), azonban leggyakrabban
a fejb�r�n. Jellemz� r�, hogy sz�n�t a haj sz�n�nek megfelel�en v�ltoztatja, �s
a meleg, kev�s f�nyhez jut� fejb�r�n igen hamar szaporodik – �gy az �szi-t�li
sapk�t visel� id�szak nagyon kedvez� sz�m�ra. Pet�it, a serk�ket er�s,
cementszer� anyaggal szorosan a hajsz�lak t�v�hez ragasztja. A legt�bb serke
rendszerint a hal�nt�k- �s a tark�t�jon tal�lhat�. A serk�k a hajsz�l
n�veked�s�vel t�volodnak a haj t�v�t�l, �gy azok fejb�rt�l val� t�vols�g�b�l
k�vetkeztetni lehet a fert�z�s id�pontj�ra. 1 cm-n�l r�videbb hajon nem k�pesek
t�l�lni.

A serk�kb�l a l�rva kilenc nap alatt kel ki, �s tov�bbi 8-10 nap, m�g a l�rv�b�l
tet� lesz. A tet� naponta h�rom-kilenc pet�t rak, n�gy h�ten kereszt�l. Egy
fejen �ltal�ban ritk�n van 5-10 tet�n�l t�bb – hacsak nem nagyon elhanyagolt. A
fejtet� az �hez�st rosszul t�ri, naponta t�bbsz�r (5-10 alkalommal) v�rt sz�v;
t�pl�l�k n�lk�l maximum egy h�tig �lhet. Kiz�r�lag az ember v�r�t sz�vja,
ek�zben olyan anyagokat v�laszt ki, amelyek er�s viszket�st okoznak. A h�vatlan
vend�ggel egy�tt �l� ember a viszket�s miatt er�sen vakar�zik, melynek sor�n a
fejb�r k�nnyen kisebesedhet, �s b�rgyullad�s alakulhat ki (tet�-ekc�ma).

Van-e tet� a hajban?

Mivel a fejtet� csak az emberen �l�sk�dik, a fert�z�s forr�sa mindig a m�r
tetves ember. Els�sorban a f�lek melletti, illetve m�g�tti ter�letet kell
gondosan �tvizsg�lni. Mivel a tetvek a f�ny el�l gyorsan menek�lnek, ez�rt f�leg
a serk�ket kell keresn�nk. A serke �s az �l� tet� a barna �s a fekete hajban
szabad szemmel is k�nnyen �szrevehet�, a vil�gos haj�akn�l m�r fokozottabb
figyelem sz�ks�ges. A korp�t�l val� elk�l�n�t�s sok estben el�g neh�z lehet,
azonban a serk�t k�zzel nem lehet leseperni, m�g a korp�t igen. Az �l� serke a
k�t k�r�m k�z�tt �sszenyomva pattan� hangot ad, m�g az elpusztultakn�l vagy a
kikeltekn�l ez m�r nem tapasztalhat�.

J� m�dszer a haj sz�raz kif�s�l�se, de jobb, ha a kiss� megnedves�tett hajat
f�s�lj�k. Mindk�t esetben s�r� fog� f�s�t kell haszn�lni, ahol a f�s� fogainak
t�vols�ga 0,2-0,3 mm (gy�gyszert�rban speci�lis serkef�s� kaphat� kb. 3000
Ft-�rt, drog�ri�kban /M�ller, DM/nagyon s�r� fog� f�s�t lehet v�s�rolni kb. 1000
Ft-�rt, ez a tetvek kif�s�l�s�re alkalmas). A haj kif�s�l�se a k�vetkez�k�ppen
t�rt�nik: az asztalra feh�r pap�rlapot helyez�nk, a gyereket f�l� hajoltatjuk,
�s a haj f�s�l�s�t a nyakszirtn�l kezdj�k. A f�s�l�st az els� p�r tet�
kihull�s�ig vagy kb. 5 percig v�gezz�k. Ha ezalatt az id� alatt nem siker�lt egy
tet�t sem kif�s�ln�nk, az eredm�nyt j�nak �t�lhetj�k. Aj�nlatos a f�s�l�st k�t
h�ten kereszt�l 3-4 naponk�nt megism�telni. Ha a gyereknek hossz�, s�r� haja
van, enn�l m�g biztosabb – de nagyobb figyelmet �s nagy kitart�st ig�nyel -, ha
a gyerek haj�t er�s l�mpaf�nyn�l alaposan, tincsr�l tincsre �tvizsg�ljuk.

Mit tegy�nk?

A „ping-pong effektus” elker�l�se v�gett legfontosabb a szem�lyes higi�nia
biztos�t�sa. Az oszt�lyokban �gyelni kell arra, hogy a k�ztudottan fert�z�tt
id�szakban a gyerekek egym�s k�z�tt ne cser�lgess�k ruh�ikat, sapk�ikat, ne
haszn�lj�k egym�s f�s�j�t, hajgumij�t, csatokat. Minden gyermek kapjon egy
nejlon zacsk�t, amelybe beleteheti s�lj�t, sapk�j�t, esetleg a kab�tj�t �s egy�b
dolgait. A fejkend�k, sapk�k a tapasztalat alapj�n nem sokat seg�tenek, b�r
logikus lenne haszn�latuk. A csal�dban otthon mindenki haszn�lja saj�t higi�n�s
t�rgyait (t�r�lk�z�, �gynem�, f�s�, kefe).

1. Megel�z�s

Els� l�p�sben akad�lyozzuk meg az �jrafert�z�d�st. A tetvek megtal�lhat�k az
�gynem�ben, ruh�zaton, pl�ss �s gyapj� j�t�kokon, f�s�n, b�torhuzaton,
aut��l�sen stb. Ha az itt tal�lhat� tetveket nem t�vol�tjuk el, akkor r�vid id�n
bel�l �jabb inv�zi� v�rhat�. Azon a napon, amikor a kezel�st elkezdj�k, a
k�vetkez� megel�z� tennival�kat is el kell v�gezn�nk:

Mossunk ki minden ruh�t, �gynem�t, kab�tot, s�lat, pl�ss �s gyapj� �llatot,
bab�t minimum 60�C-on. Ami nem moshat�, vagy nem ilyen magas h�m�rs�kleten, azt
egy zacsk�ban n�h�ny napra tegy�k a m�lyh�t�be. B�torhuzatokat, sz�nyegeket,
aut��l�seket alaposan porsz�v�zzuk ki, a porzs�kot haszn�lat ut�n dobjuk ki. A
f�s�ket �s kef�ket rendszeresen fert�tlen�ts�k a k�vetkez� m�dokon:  tet�irt�
folyad�kban �ztat�s, fert�tlen�t�s alkohollal, m�lyh�t�s, lemos�s forr� v�zzel
(60 �C), mosogat�g�pben.

2. Tet� elleni szerek haszn�lata

K�l�nb�z� tet�irt� szerek kaphat�k. A hagyom�nyos szerek pl. a Nittyfor, a NIX
(hamarosan megsz�nik), a Pedex a krizant�mb�l nyert piretrin hat�anyagon,
illetve mesters�gesen el��ll�tott piretroidokon, a permetrinen vagy alletrinen
alapulnak. Ezek a szerek a rovarok idegrendszer�t teszik t�nkre, fullad�st �s
sz�vle�ll�st okoznak. Mell�khat�saik vitatottak. N�mely szer malathiont
tartalmaz, ezt az anyagot a kl�r hat�stalan�tja, teh�t v�zi sportot �z�
gyereknek az akt�v id�szakban felesleges is haszn�lni.

A Nittyfor �s t�rsai b�r�n �t felsz�v�d� idegm�rget tartalmaznak, err�l kevesen
tudnak. Egy 2006-ban megjelent amerikai tanulm�ny �sszef�gg�st tal�lt a vegyi
tet�irt�szerek haszn�lata (anya a v�rand�ss�g sor�n, kisgyerekek) �s a
gyermekkori akut leuk�mi�k gyakoris�ga k�z�tt
(http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16774979?dopt=AbstractPlus).

Rezisztencia (ellen�ll� k�pess�g): A Kiel-i Orvosi Egyetem kutat�i 2000 – h�rom
�s tizenk�t �v k�z�tti – gyermeket vizsg�ltak meg. Nem eg�szen n�gy
sz�zal�kukn�l tal�ltak tetveket. A kutat�st vezet� b�rgy�gy�sz, Regina
F�lster-Holst szerint az �sszes azonos�tott �l�sk�d�n�l ugyanaz a g�nm�dosul�s
volt �szlelhet�, amely t�rt�netesen rezisztenss� tette �ket a piretrin nev�
rovar irt�szerrel szemben – �rja a „Die Welt” n�met lap internetes kiad�sa
(www.welt.de).  Ezt az�ta megjelent amerikai kutat�sok (ld. fent) �s az ut�bbi
�vek itthoni tapasztalata is meger�s�tik, igazolj�k.

A gy�gyszert�rakban, interneten �j tet�irt� �s -�z� gy�gyn�v�ny-, �s/vagy
ill�olaj kombin�ci�kat tartalmaz� k�sz�tm�nyek is kaphat�k. El�ny�k, hogy nem
rovarirt� szerek, �s nem alakul ki rezisztencia.

Paranit: fejtet� irt� �s serke elt�vol�t� spray (k�kuszolaj, �nizs kivonattal)
serkef�s�vel egy�tt, 60 ml kb. 5000 Ft; Paranit fejtet� �s serke irt� lotion,
f�s� n�lk�l, kb.1900 Ft; Paranit megel�z� k�sz�tm�ny 100 ml kb. 2500 Ft. (A
Paranit nem tartalmaz rovarirt� szereket. A benne tal�lhat� k�kusz- �s �nizsolaj
leblokkolja a fejtetvek l�gz�rendszer�t, �gy azok megfulladnak �s kisz�radnak.)

Lice Free Zone: tet�megel�z� kond�cion�l� spray (interneten rendelhet�) teafa-,
andiroba-, citromf�- �s levendula olajat tartalmaz, 24-36 �r�n �t tartja t�vol a
tetveket. 237 ml kb. 2800 Ft

Neemoxan lotion: tet� �s serke elt�vol�t�s�ra (f�s�vel). Alkot�r�szei:
miaty�nkcserje olaj, teafa olaj, levendula olaj; 125 ml 1800 Ft. A szer oldja
azt a k�t�anyagot, amellyel a serk�k a hajsz�lhoz tapadnak; fontos a gyakori
f�s�l�s.

Rausch tet�-stop kr�m, 125 ml

Egy�b, nemcsak gy�gyszert�rban kaphat� szerek:

Neem extrakt (pl. WALA): A neem-fa level�b�l k�sz�l, megakad�lyozza, hogy a tet�
kitint hozzon l�tre, amely az �letben marad�s�hoz felt�tlen�l sz�ks�ges. A
sz�raz/nedves hajat a folyad�kkal bemassz�rozzuk, a lehet� legmelegebb
hajsz�r�t�val 10-15 percen �t megsz�r�tjuk. Ut�na megfelel� s�r�s�g� (!!!)
tet�f�s�vel alaposan kif�s�lj�k. Az 1. a 3. �s a 8. napon alkalmazzuk.

Jelenleg ez a Neem kivonat + hajsz�r�t� + s�r� tet�f�s� kombin�ci� t�nik a
leghat�konyabbnak!

A m�sodik oszt�ly h�zi receptje: Levendula-, teafa-, eukaliptusz ill�olajjal
k�sz�ts�nk kever�ket. Megel�z�sk�ppen: Teny�rnyi samponba lehet cseppenteni
2-2-2 cseppet, ezzel mossunk hajat 3-5 naponta; vagy mag�ban a tenyer�nkre
cseppenteni ugyanennyit, �s sz�razon a gyermek haj�ba bed�rzs�lni reggel. Finom
illatos, a tetvek nem szeretik, �s el is pusztulnak t�le. Ha m�r bek�lt�ztek:
kb. f�l liter egyszer� ol�vaolajba cseppents�nk 15-15-15 cseppet az
ill�olajakb�l.  Hajmos�s ut�n a megt�r�lt, de m�g nedves hajon oszlassuk sz�t
ezt az olajat, j�l d�rzs�lj�k be, �s �sz�sapka alatt hagyjuk a gyermeket, am�g
b�rja (1-2 �ra). Ezut�n tet�f�s�vel k�nnyed�n leh�zhat� a serke a hajsz�lakr�l,
�s a tetveket is ki lehet f�s�lni. Mossuk meg n�h�nyszor a hajat, majd a v�g�n
5%-os almaecetes v�zzel �bl�ts�k le az olaj miatt. Az ecet er�s kellemetlen
szaga r�vid id� ut�n elillan. Ezt eleinte 3 naponta ism�telj�k, majd el�g
hetente, �sszesen 4-5 h�tig. Hossz� haj� le�nygyermekn�l is kiv�l�an m�k�dik,
fontos a kitart�s �s az alaposs�g; elengedhetetlen a haj f�s�l�se, �tvizsg�l�sa.

R�gi h�zi praktik�k:

1) Mossuk hajunkat ecettel, majd 2 �r�ig v�z�ll� sapka alatt hagyjuk hatni,
v�g�l �bl�ts�k ki v�zzel.

2) Az �nizsolaj a tetveket gyorsan elpuszt�tja, ez�rt ken�csalakban vagy
borszeszes oldatban fejtetvek ellen is alkalmazz�k.

3. Nagyon fontos az els� k�t m�dszer kieg�sz�t�se a haj vizsg�lat�val, a serk�k
leszed�s�vel  �s a tetvek kif�s�l�s�vel.

Felt�n�, hogy egy csoportban, oszt�lyban vagy ak�r csal�dban nem lesz mindenki
tetves. Min�l er�sebb az ember, min�l ink�bb el tud hat�rol�dni a k�rnyezet�t�l,
ann�l ritk�bban kapja el a tetveket. �m egyes csoportok gyerektagjai nagyon
k�nnyen lesznek tetvesek, �s a gyermekkorhoz valamennyire ez hozz� is tartozik.
A tet� azt mutatja, hogy a gyermek lelkileg m�g nincs eg�szen „otthon”
�nmag�ban, �s a haj�ban olyan �llatok �ldeg�lhetnek, melyek nem oda val�k. A
serd�l�korral ez a fajta �rz�kenys�g t�bbnyire elm�lik.

A tetvess�g kezel�s�hez nagyon fontos megeml�teni az id�-faktort.  A sz�l�
gyermeke ir�nti figyelme, a testi kapcsolat, az �rint�s (a haj folyamatos
vizsg�lata, kezel�se, a higi�ne) elengedhetelenek a tart�s sikerhez.

Wagner Andrea �s
Sz�ke Henrik