Szexu�lis �ton terjed� fert�z�sek - STD

Szexu�lis �ton terjed� betegs�g

Olyan fert�z�sek, amelyek f�k�nt a szexu�lis �rintkez�s valamely form�ja �ltal terjednek. (azaz esetenk�nt m�s utakon is terjedhetnek, de ez a leggyakoribb.)
A nemi betegs�gek terjed�s�ben �ltal�ban t�rsadalmi t�nyez�k szerepelnek. A betegs�gek terjed�s�t seg�ti el� a n�pv�ndorl�s, a prostit�ci�, a szexturizmus. Gyorsabban terjednek a betegs�gek olyan orsz�gokban, ahol a h�zass�g el�tti nemi �let elfogadott. Ma kb. 15 f�le szexu�lis �ton terjed� betegs�get tartanak nyilv�n, ezek k�z�l a legfontosabbakat t�rgyaljuk.

Monog�mia
Azt jelenti, ha az ember adott id�szak alatt csak egy partnerrel l�tes�t rendszeres szexu�lis kapcsolatot, magyarul h�s�ges marad a p�rj�hoz.

Promiszkuit�s
A monog�mia ellent�te, azt jelenti, ha az ember adott id�szak alatt sok partnerrel l�tes�t szexu�lis kapcsolatot. A promiszkuit�s �rtelemszer�en n�veli a szexu�lisan terjed� betegs�gek kialakul�s�nak kock�zat�t.

K�z�s�l�s

• Vagin�lis k�z�s�l�s: f�rfi h�mvessz� behelyez�se a n�i h�velybe.
• An�lis k�z�s�l�s: h�mvessz� behelyez�se v�gb�lbe. Homoszexu�lis kapcsolatokban gyakori k�z�s�l�si m�dszer, de heteroszexu�lis kapcsolatokban is �lnek vele.
• Or�lis k�z�s�l�s: a partner sz�jjal t�rt�n� kiel�g�t�se.

Gyakoris�g

A nemi �ton terjed� betegs�gek �ves el�fordul�sa a vil�gon a WHO becsl�se szerint (eset/�v):

Szifilisz (v�rbaj)

A szifilisz az egyik legr�gebben ismert nemi betegs�g. A nagy szifilisz-j�rv�nyok ideje a penicillin felfedez�se �ta le�ldozott, hiszen ezzel az antibiotikummal ma m�r gy�gy�that� a betegs�g. Ennek ellen�re a betegs�g ma is l�tezik, s�t az AIDS megjelen�s�vel a fert�z�ttek sz�ma ism�t emelkedni kezdett. Ennek oka, hogy HIV pozit�v betegek k�nnyebben kapj�k meg a szifiliszt, �s ford�tva: szifiliszes beteget k�nnyebben megfert�z a HIV v�rus. A szifiliszt a Treponema pallidum nev� bakt�rium id�zi el�.

Terjed�si m�d
Csak k�zvetlen�l nemi �rintkez�s (an�lis �s vagin�lis k�z�s�l�s) �tj�n terjed, emellett m�hen bel�l is terjedhet any�r�l magzatra. �tellel, cseppfert�z�ssel, k�zfog�ssal stb. a szifilisz nem terjed. Az els� t�netek a fert�z�d�st k�vet�en 8-21 nappal jelennek meg, illetve velesz�letett szifilisz eset�n m�r sz�let�skor l�that�k.

T�netek
Els� szakasz: A behatol� k�rokoz� 1-3 h�t ut�n okozza az els� t�neteket. Legt�bbsz�r egy darab, f�jdalmatlan fek�ly alakul ki a nemi szerveken, �s megnagyobbodnak az �gy�ki (nemi szervek k�r�l, combhajlatban) nyirokcsom�k. A fek�ly �s a nyirokcsom�duzzanat kb. egy h�nap m�lva minden kezel�s n�lk�l, mag�t�l elm�lik, de a betegs�g ett�l m�g nem gy�gyul meg, a k�rokoz� a szervezetben a v�r �s nyirokerek �tj�n sz�tterjed, �s a k�s�bbiekben tov�bbi t�neteket okoz.

M�sodik szakasz : 2-3 h�nappal a fert�z�s ut�n kezd�dik, testszerte v�r�ses, nem viszket� ki�t�sek jelennek meg. Szem �s m�jgyullad�s, nyirokcsom�duzzanat is el�fordulhat. Ezek a t�netek kezel�s n�lk�l gy�gyulhatnak, de fenn�llhatnak �vekig is, vagy �jra �s �jra fell�ngolnak.

Harmadik szakasz: 10-20 �vvel a fert�z�d�s ut�n jelennek meg a m�r kezelhetetlen sz�v �s �rrendszeri elv�ltoz�sok, b�r �s ny�lkah�rty�k fek�lyei, �s k�zponti idegrendszeri t�netek: jellegzetes j�r�szavar, elbutul�s, t�veszm�k. A harmadik szakaszban l�v� szifiliszes fert�z�s ma m�r nagyon ritka, hiszen ha id�ben felismerik, a betegs�g gy�gy�that�.

Magzatkori fert�z�s
Ha a szifiliszes any�r�l m�hen bel�l terjed a betegs�g a gyermekre, a t�netek eg�szen m�sok, �s m�r sz�let�skor l�tszanak. B�r �s csontfejl�d�si zavarok, s�kets�g, hord� alak� metsz�fogak, a szem szaruh�rty�j�nak gyullad�sa.

Sz�r�s
1906 �ta lehets�ges a szifilisz sz�r�vizsg�lata, mely gyorstesztekkel, v�rv�telb�l t�rt�nik a B�r �s Nemibeteg-gondoz�kban.

Kezel�s
Kezdeti st�diumban nagy d�zis� injekci�s penicillinkezel�s teljesen meggy�gy�tja a betegs�get. A harmadik f�zisban t�k�letes gy�gyul�s m�r nem v�rhat�, de ilyenkor is adnak penicillint, amely a fenn�ll� t�neteket cs�kkenti. A tablett�ban beszedett penicillin nem annyira hat�sos, ez�rt gyan�s t�netek megjelen�sekor mindenk�ppen forduljunk orvoshoz! (H�ziorvoshoz vagy b�r �s nemibeteg-gondoz�hoz). A penicillinkezel�s 2-3 h�tig tart, penicillinallergia eset�n m�sfajta antibiotikumot ( fluorokinolon ) adnak.
Ugyan�gy kezelik a terhes any�t is, ha pozit�v a sz�r�vizsg�lata.

Megel�z�s
Monog�m kapcsolat, gumi�vszer haszn�lata, terhes n�k sz�r�se, a partnerek, fert�z�forr�sok felkutat�sa �s sz�r�se.


Gonorrhoea (kank�, tripper)

A betegs�get a Neisseria gonorrhoeae nev� bakt�rium okozza.

Terjed�s
A betegs�g k�z�s�l�s �tj�n, ritk�n or�lis k�z�s�l�ssel is terjed. Terjedhet a sz�l�s sor�n any�r�l gyermekre. M�s �ton nem terjed. A gonorrhoe�ra is jellemz�, hogy az ezzel fert�z�tt beteg sokkal k�nnyebben elkap m�s nemi betegs�geket (HIV, szifilisz).

T�netek
A bakt�rium �ltal�ban el�sz�r a h�gycs� gyullad�s�t okozza. Ez a f�rfiakn�l f�jdalmas (viszket�, �g�) vizel�ssel j�r, a h�gycs�b�l feh�res v�lad�k �r�l. A fert�z�tt f�rfiak 25%-a nem betegszik meg, �k t�netmentesen hordozz�k a bakt�riumot, viszont fert�znek! N�kn�l a h�gycs�gyullad�s t�netei szint�n a f�jdalom �s a v�lad�koz�s, viszont a n�k 50 %-�n�l semmilyen t�net nem jelentkezik. �k is t�netmentesen fert�znek, legt�bbsz�r nem is tudj�k magukr�l, hogy betegek.

Nagyobb baj lehet, ha a bakt�rium nem el�gszik meg a h�gyutak megt�mad�s�val, hanem tov�bbterjed a szervezetben. �gy p�ld�ul megbeteg�theti a prosztat�t (d�lmirigy), az ond�vezet�ket �s a her�t is. N�kn�l a kezeletlen h�gy�ti gyullad�s k�vetkezm�nye lehet a bels� nemi szervek gyullad�sa. A folyamat h�velyi fert�z�ssel kezd�dhet, ami r�terjedhet a m�hre, petevezet�kre, petef�szekre. Ezek szint�n lehetnek t�netmentesek, vagy jelentkezhetnek bizonytalan alhasi panaszok k�p�ben. Mivel ezek a panaszok nem jellegzetesek egy betegs�gre sem, sokszor csak hosszabb kivizsg�l�s ut�n der�l ki az igazi ok. A kezeletlen petef�szek �s petevezet�k gyullad�s viszont medd�s�ghez vezethet, ez�rt nagyon fontos, hogy minden panasz eset�n min�l el�bb keress�k fel orvosunkat (n�gy�gy�sz, urol�gus, vagy b�r �s nemibeteggondoz�).

An�lis k�z�s�l�s eset�n a fert�z�s els�k�nt a v�gb�lben, or�lis fert�z�s eset�n a torokban alakul ki, gyullad�s, viszket�s, �g� f�jdalom, b�rp�r k�p�ben.

Fert�z�s sz�l�s alatt
Figyelem, a HIV-vel �s a szifilisszel ellent�tben a fert�z�s nem a m�hen bel�li �letben t�rt�nik, mert a gonorrhoea bakt�rium nem k�pes bejutni az any�b�l a magzatba. Gonorrhoe�s anyuka eset�n azonban megfert�z�dhet a csecsem�, ha az anyuk�t nem kezelik, �s h�velyi �ton sz�l. A sz�l�s folyam�n a csecsem� �thalad a fert�z�tt h�velyen, �s a fert�z�tt h�velyv�lad�k okozhatja n�la a fert�z�st, ami gonorrhoe�s k�t�h�rtya-gyullad�st jelent. Mivel ez a fajta szemgyullad�s vaks�got is okozhat, ma Magyarorsz�gon a sz�l�szeteken a sz�let�s ut�n MINDEN megsz�letett baba szem�be belecs�ppentenek egy, a betegs�g megel�z�s�t szolg�l� szemcseppet. Ez�rt ma a gonorrhoe�s csecsem�kori k�t�h�rtya-gyullad�s rendk�v�l ritka, csak elhanyagolt esetekben (otthoni k�r�lm�nyek k�z�tti, orvos n�lk�li sz�l�s stb.) l�p fel, ilyenkor a t�netek megjelen�sekor nagy adag injekci�s antibiotikum kezel�ssel meggy�gy�that�.

Kimutat�s
A kimutat�s nem v�rb�l, hanem a fert�z�tt ter�letr�l nyert v�lad�kb�l, h�velykenetb�l t�rt�nik, ezekben a v�lad�kokban ugyanis mikroszk�ppal k�nnyen felismerhet� a k�rokoz�. Minden pozit�v gonorrhoe�s esetben elv�gzik a betegn�l a szifilisz �s AIDS sz�r�st, hogy az egy�ttes fert�z�st kiz�rj�k.

Kezel�s
Antibiotikummal t�rt�nik ( cephalosporinok ), �ltal�ban sz�jon �t, s�lyosabb esetben injekci�ban. Minden esetben aj�nlatos egyidej�leg a partner kezel�se, hiszen t�netmentesen hordozhatja a fert�z�st, �s a gy�gyul�s ut�n visszafert�zheti partner�t.
Egyhetes kezel�s ut�n �ltal�ban egy �jabb mikroszk�pos vizsg�lattal ellen�rzik a negativit�st.

Megel�z�s
Monog�mia, �vszerhaszn�lat, a fert�z�tt partner felkutat�sa �s kezel�se. �jsz�l�ttek szemcseppent�se.


Chlamydia

A Chlamydia trachomatis nem egy betegs�g, hanem egy bakt�rium neve. Ez a bakt�rium t�bbf�le nemi betegs�get is okozhat. A k�t legfontosabb a lymphogranuloma venereum �s a non-gonorrhoe�s h�gycs�gyullad�s .

Lymphogranuloma venereum
Err�l a betegs�gr�l annyit �rdemes tudni, hogy f�leg tr�pusi ter�leteken gyakori. T�nete a nemi szervek k�r�l jelentkez� duzzanat, amely k�s�bb kisebesedik, a nyirokcsom�k megduzzadnak, begennyesednek, a nyirokkering�s megroml�sa miatt a nemi szervek megdagadnak. Antibiotikummal a betegs�g kezelhet�.

Non-gonorrhoe�s h�gycs�gyullad�s
Ahogy a nev�ben is benne van, ez olyan h�gycs�gyullad�st jelent, amit nem a Gonorrhoea (ld fent) okoz, hanem valamilyen m�s k�rokoz�, jelen esetben a Chlamydia. A t�netek megegyeznek a gonorrhoe�n�l le�rtakn�l, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Chlamydia eset�n a mikroszk�pos vizsg�lat sor�n nem lehet gonorrhoe�t kimutatni, s�t, semmi sem l�tszik, mert a Chlamydia a szok�sosn�l sokkal kisebb bakt�riumfaj: f�nymikroszk�ppal egy�ltal�n nem lehet l�tni. Az�rt vannak speci�lis diagnosztikus pr�b�k, amelyekkel kimutathat�. A betegs�g antibiotikummal j�l kezelhet�.


Herpes genitalis (=nemi herpesz)

 A herpes genitalist vagy nemi herpeszt a Herpes simplex-2 nev� v�rus okozza, amely k�zeli rokona a sz�jherpeszt okoz� Herpes simplex-1 nev� v�rusnak, de m�gsem ugyanaz.

Terjed�s
A betegs�g k�z�s�l�s (vagin�lis, an�lis, or�lis) �tj�n terjed. Terhess�g sor�n fert�z�dhet a magzat. 

T�netek
A fert�z�s nagyon sok esetben t�netmentes. A t�netek ugyanolyanok, mint az ajakherpesz eset�n, csak itt a nemi szerveken vagy k�rny�k�k�n, vagy a v�gb�l k�r�l van az elv�ltoz�s. F�rfiakn�l �ltal�ban a makkon, n�kn�l a szem�remtesten. (Nagyon ritk�n a nemi herpesz is jelentkezhet ajakon, ha a fert�z�s or�lisan t�rt�nik, ilyenkor szabad szemmel nem k�l�nb�ztethet� meg a sima ajakherpeszt�l). Az elv�ltoz�s minden esetben h�lyagos, f�jdalmas sebeket jelent, melyek id�nk�nt elm�lnak, m�skor meg ki�julnak. A ki�jul�s es�lye az ajakherpeszhez hasonl�an f�gg a szervezet aktu�lis v�dekez�k�pess�g�t�l, a stresszhat�sokt�l, �s term�szetesen a gy�gyszeres kezel�st�l is. A nemi herpesz �ltal�noss�gban hajlamosabb a ki�jul�sra, mint az ajak.

A herpesz nem gy�gy�that�, a v�rus a fert�z�s ut�n az idegd�cokba ker�l, �s ott lappang tov�bb, �s ha alkalom ad�dik, azaz a betegs�g akt�v szakaszaiban �jra a b�rre jut, �s ism�t a h�lyagos elv�ltoz�st okozza.

AIDS-es, vagy m�s okb�l k�rosodott immunrendszer� betegekn�l a herpesz kifek�lyesed� sebeket, t�d�gyullad�st, agyh�rtyagyullad�st okozhat, melyek �letvesz�lyes betegs�gek.

Magzati fert�z�s
A bab�k fert�z�dhetnek a terhess�g, illetve a sz�l�s alatt. A betegs�g ilyenkor nagyon s�lyos lefoly�s�, mert az �jsz�l�tt immunrendszere m�g nem k�pes v�dekezni a v�rus ellen. A t�netek s�rgas�g, magas l�z, esetleg g�rcsroham. Kezel�s n�lk�l �ltal�ban hal�los. 

Kezel�s
A betegs�get nem lehet meggy�gy�tani, csak kezelni, ugyan�gy, mint az ajakherpeszt. Gy�gyszere az acyclovir nev� szer, ami l�tezik tabletta, injekci� �s ken�cs form�j�ban. Ezek alkalmaz�s�val el�rhet�, hogy a betegs�g ritk�bban �juljon ki, illetve hamarabb elm�ljon, de teljesen kiirtani a v�rust nem lehet. �jsz�l�ttkori vagy s�lyosabb lefoly�s� herpeszben is ezeket a szereket haszn�lj�k, csak �ltal�ban nagy adagban, injekci�ban.

Megel�z�s
Monog�mia, �vszerhaszn�lat, herpes genitalisban szenved� anya eset�n cs�sz�rmetsz�s, hogy a sz�letend� gyerek ne �rintkezzen a herpeszes elv�ltoz�sokkal.


HPV (=human papillomav�rus)

Nem egy v�rus, hanem egy v�ruscsal�d a Human papillomav�rus , amelynek a tagjait sz�moz�ssal k�l�n�tik el egym�st�l. A v�ruscsal�d k�t okb�l jelent�s. A csal�d egyes tagjai egy nemi betegs�get, az �n. condyloma acuminatumot okozz�k. A v�ruscsal�d m�s tagjai hajlamos�tanak a m�hnyakr�k ra. Fontos megjegyezni, hogy a sokf�le HPV k�z�l csak n�h�ny hajlamos�t a r�kra, amelyik a condyloma acuminatumot okozza, az p�ld�ul nem. Sok HPV t�pus pedig egy�ltal�n semmit sem okoz.

Condyloma acuminatum
Magyar neve hegyes f�gg�ly. A nemi szervek, esetenk�nt a v�gb�l k�r�li ter�let szem�lcsszer� kin�v�seit jelenti. K�ls�leg k�z�ns�ges szem�lcsre hasonl�tanak, nem h�lyagosak. A betegs�get ecsetel�ssel kezelik, illetve elhanyagolt esetben, ha a szem�lcs�k t�l nagyra n�nek, kis m�t�ttel leveszik �ket.

M�hnyakr�k
Egyes HPV t�pusok, ha sok�ig (�vekig) jelen vannak a szervezetben, hajlamos�tanak a m�hnyakr�kra. Sokszoros�ra n� a kock�zat, ha az illet� h�lgy doh�nyzik vagy HIV pozit�v is emellett. Ezek t�netet nem okoznak, ez�rt aj�nlatos id�nk�nt n�gy�gy�szati r�ksz�r�s c�lj�b�l felkeresni n�gy�gy�szunkat. Az eml�tett v�rusok f�rfiben t�netmentesek, nem okoznak betegs�get, de fert�znek. Min�l t�bb f�rfival l�tes�t egy n� nemi kapcsolatot, ann�l nagyobb az es�lye, hogy pont egy vesz�lyesebb HPV t�pust kap el: ap�c�kn�l a m�hnyakr�k sokkal-sokkal ritk�bb, prostitu�ltakn�l pedig gyakoribb, mint az �tlagpopul�ci�ban. Az �vszer v�d a fert�z�s ellen.

Hepatits B, C

Ezeket a betegs�geket magyarul fert�z� m�jgyullad�s n�ven ismerik. A HBV (=Hepatitis B V�rus) illetve a HCV (Hepatitis C V�rus) okozza �ket. Mindkett� v�r �tj�n, k�z�s t�vel, any�r�l gyerekre �s k�z�s�l�ssel terjed, a betegs�g lefoly�sa �s t�netei a k�t v�rus eset�n nagyon hasonl�k: s�rgas�g, l�z, m�jgyullad�s, majd gy�gyul�s eset�n �lethosszig tart� v�rushordoz�s. L�teznek gy�gyszerek, amelyek a betegs�g s�lyoss�g�t cs�kkentik. Fontos k�l�nbs�gek is vannak azonban k�zt�k:

Hepatitis B

• Viszonylag gyakori a szexu�lis �tvitel
• V�d�olt�s l�tezik ellene, amely Magyarorsz�gon jelenleg 14 �ves korban k�telez�. Csak 2000 �ta k�telez� az olt�s, ez�rt akik azel�tt voltak tizenn�gy �vesek, azok nincsenek automatikusan beoltva, de h�ziorvosukkal b�rmikor beoltathatj�k magukat, ha akarj�k.

Hepatitis C

• Viszonylag ritka a szexu�lis �tvitel, a v�rus ink�bb v�rrel, t�vel terjed.
• Nem l�tezik ellene v�d�olt�s.
• A fert�z�s m�jr�kra hajlamos�t, k�l�n�sen, ha a beteg rendszeresen alkoholt is fogyaszt.

Trichomonas

A Trichomonas vaginalis nem bakt�rium vagy v�rus, hanem ostoros egysejt� �l�l�ny. A n�i �s a f�rfi nemi szervekben szeret �ldeg�lni, f�rfiakban �ltal�ban nem okoz t�netet. Nemi �rintkez�ssel, de esetenk�nt uszod�ban, k�z�s WC haszn�lattal stb. is terjed.

T�netek
N�kben gyakori, kellemetlen szag� h�velyfoly�st okoz, valamint viszket�s l�phet fel, a k�z�s�l�s f�jdalmas lehet. F�rfiban t�netmentes.

Kimutat�s
Mikroszk�ppal l�tszik a h�velykenetben az ostoros egysejt�.

Kezel�s
A metronidazol nev� antibiotikummal t�rt�nik, mely tabletta vagy h�velyk�p form�j�ban l�tezik. Szok�s a partnert is automatikusan kezelni, ak�r van valami t�nete, ak�r nincs, nehogy egym�snak adogass�k a fert�z�st. 


Candida (h�velygomba)

A Candida albicans egy mikroszkopikus m�ret� gomba, mely k�nnyen megfert�zi a n�i h�velyt. Terjed k�z�s�l�s �tj�n, de k�z�s WC, t�r�lk�z�haszn�lattal, uszod�ban stb. is. Majdnem minden n� �tesik Candidiasison legal�bb egyszer az �lete sor�n, nagyon gyakori, de k�nnyen gy�gyul� betegs�g.

T�netek
F�rfiban �ltal�ban t�netmentes. N�kn�l kellemetlen szag�, feh�res h�velyfoly�st, viszket�st, �g� �rz�st, vizel�skor vagy k�z�s�l�skor enyhe f�jdalmat okoz.

Kimutat�s
Mikroszk�ppal h�velykenetb�l, de gyakorlott n�gy�gy�sz a t�netek illetve a l�tott k�p alapj�n is meg tudja mondani.

Kezel�s
Sokf�le gomba elleni szer van forgalomban, h�velyk�p, tabletta, kapszula, ken�cs stb form�ban. Szok�s a partnert is kezelni, mert �szrev�tlen�l visszafert�zheti a gy�gyult n�t.

Megel�z�s
Higi�nia, m�sz�las feh�rnem� ker�l�se, intim szappanok haszn�lata, monog�mia, �vszer.

 Drinfo

Forr�s: http://www.medimix.hu/cikk.php?cid=269