A mandulam�t�t vesz�lyei

Rutinm�t�tnek sz�m�t, de nem �rt tiszt�ban lenni azzal, hogy mint minden beavatkoz�snak, a mandulam�t�tnek is lehetnek sz�v�dm�nyei, �s mint egy kisl�ny m�lt heti esete is mutatja, bizony v�gz�dhet tragikusan is.

A mandula az immunrendszer r�sze, amely a sz�jon �t – ak�r l�g�ti, ak�r t�pl�lkoz�s �tj�n – beker�l� fert�z�sekt�l v�di a szervezetet. Csak akkor veszik ki, ha ezt a feladat�t m�r nem t�lti be, illetve m�g �nmaga betegs�get is okoz – mondja dr. T�th Krisztina klinikai f�orvos, a Semmelweis Egyetem Aneszteziol�giai �s Intenz�v Ter�pi�s Klinika f�l-orr-g�g�szeti aneszteziol�giai vezet�je, a F�l-orr-g�g�szeti Klinika orvosa.
Hogy mik ezek a betegs�gek?
– Az �vente el�fordul�, magas l�zzal j�r� t�sz�s mandulagyullad�s, a l�gz�si probl�m�k, a horkol�s, amely gyermekekn�l �s feln�ttekn�l is el�fordul – az el�bbiek eset�ben azzal j�r, hogy nem kapnak alv�s k�zben leveg�t, �gy nemcsak horkol�s, de l�gz�skimarad�s is fell�p. Ez oxig�nhi�nyhoz vezet az agyban, aminek k�vetkezt�ben nem �gy fejl�dnek, a teljes�tm�ny�k is cs�kken: napk�zben f�radtabbak t�rsaikn�l. Leggyakrabban azonban az �lland� gyullad�s �s a g�cbetegs�gek vezetnek a m�t�ti beavatkoz�s sz�ks�gess�g�hez.

M�t�t n�lk�l

D�nthet�nk persze �gy is, hogy a t�netek fell�p�se eset�n sem szabadulunk meg a mandul�t�l, azonban a doktorn� szerint ennek s�lyos, ak�r hal�los k�vetkezm�nyei is lehetnek.
– �letvesz�lyes sz�v�dm�ny p�ld�ul a mandulat�lyog, amelybe bele is lehet halni, de okozhat vesemedence-, �z�leti, illetve sz�vizomgyullad�st, a szemben sziv�rv�nyh�rtya-gyullad�st, emellett bizonyos esetekben b�rgy�gy�szati betegs�get is. Antibiotikumokkal a nagyon s�lyos sz�v�dm�nyeket ugyan meg lehet el�zni, de att�l m�g rejtett g�cbetegs�geket tov�bbra is okozhat a mandula, valamint lehet olyan �llapota a szervezetnek, amikor az antibiotikum nem biztos, hogy megment a sz�v�dm�nyt�l, �gy ez sodorja vesz�lybe a beteget.

A m�t�t legvesz�lyesebb sz�v�dm�nye az ut�v�rz�s

Statisztik�k persze l�teznek, amelyek a fat�lis sz�v�dm�ny lehet�s�g�t m�rik.
– Egy n�met tanulm�ny szerint k�r�lbel�l 37 ezer m�t�tre esik egy sz�v�dm�ny, m�g egy m�sik felm�r�sben ez az ar�ny: 50 ezer beavatkoz�sra jut egy sz�v�dm�ny – mondja dr. T�th Krisztina. – Sz�v�dm�nyek voltak, vannak �s lesznek, igyeksz�nk minden esetet �tbesz�lni, hogy ne legyen ebb�l gond, de sajnos �gy is megeshet a baj.
Vesz�ly persze t�bb van: az ut�v�rz�s mellett el�fordult olyan eset is, amikor orrmandulam�t�t ut�n aspir�lt a gyermek: egy orrmanduladarabot bel�legzett, �s az elz�rta a l�gcs�v�t.
Az altat�sn�l probl�m�t okozhat a kor�bban m�g nem ismert gy�gyszer�rz�kenys�g, illetve a gyermek, ha t�l m�lyen alszik, �s nincsenek meg a norm�lis reflexei, egy kisebb m�t�tbe is „belefulladhat”, f�lrenyelhet, h�traeshet a nyelve – osztja meg vel�nk a vesz�lyeket a f�orvos.

Betegt�j�koztat� �s konszenzus

A fat�lis ut�v�rz�s gyermekekn�l gyakoribb, mert kevesebb a kering� v�rvolumen, �s annyi v�rvesztes�g, amennyi egy feln�ttet m�g nem visel meg, egy gyermekn�l hamarabb okozhatja a kering�s �sszeoml�s�t.
A Semmelweis Egyetem F�l-orr-g�g�szeti Klinik�j�n �vente 7-800 mandulam�t�tet v�geznek el, ezek t�bbs�g�t gyermekeken. Nagy r�sz�k orrmandulam�t�t, amely ugyan szint�n nem kock�zatmentes, de kevesebb v�rz�ses sz�v�dm�nyt okoz.
– Fat�lis sz�v�dm�ny – 32 �ve, ami�ta ott dolgozom – m�g nem fordult el� – �ll�tja a doktorn�. – Nagy gondot ford�tunk arra, hogy mind a sz�l�, mind a gyermek megfelel�en t�j�koztatva legyen. A gyermeknek term�szetesen a maga sz�nvonal�n �s �rtelmi szintj�n mondjuk el, de neki is fontos tudnia, hogy mi t�rt�nik vele. A feln�ttnek mindent elmondunk, ehhez egy olyan betegt�j�koztat�nk van, amelyben minden lehets�ges sz�v�dm�ny le van �rva, �s az interneten is el�rhet�. B�rmilyen k�rd�s felmer�l a sz�l�ben, arra v�laszt kell kapnia. A m�t�t el�tt egy r�szletes kivizsg�l�son megy kereszt�l a gyermek, amely mag�ban foglalja a laborvizsg�latot, konzult�lunk a gyermekh�ziorvossal, hogy mi a v�lem�nye, �s konszenzus alapj�n d�nt�nk a m�t�tr�l. Term�szetesen a sz�l�t is megk�rdezz�k: ha � �gy d�nt, hogy nem szeretn�, akkor nem v�gezz�k el a m�t�tet. A m�t�t ut�n egy napot kell bent maradni a klinik�n. Minden sz�l� figyelm�t k�l�n felh�vjuk arra, hogy a m�t�tet k�vet� k�t h�tben a klinika 20-30 km-es k�rzet�t ne hagyj�k el. A betegnek v�rz�s eset�n a lehet� leghamarabb olyan helyen kell ell�t�st kapnia, ahol ehhez minden felt�tel adott.

Az ilyen trag�di�k ut�n mindig cs�kken a mandulam�t�tek sz�ma egy r�vid id�re, mert a sz�l�k nem mernek r� v�llalkozni. Az Orsz�gos Szakfel�gyeleti M�dszertani K�zpont adatai szerint Magyarorsz�gon 2009-ben 22 421 mandulam�t�t volt, ennek k�zel negyede, 5160 Budapesten.

Jogi lehet�s�gek

Ma m�r a k�rh�zakban a hozz�tartoz�k – els� k�rben – felvehetik a kapcsolatot a betegjogi k�pvisel�kkel, amennyiben �gy �rzik, hogy a kezel�s sor�n nem megfelel�en j�rnak el az orvosok, vagy az � hib�jukb�l t�rt�nt a v�gzetes vagy maradand� k�rosod�st okoz� sz�v�dm�ny. A betegjogi k�pvisel�k feladata, hogy medi�tork�nt l�pjenek fel a k�rh�z �s a hozz�tartoz�k k�z�tt a vit�s esetekben. Amennyiben nem tudnak megegyezni a felek, �ltal�ban ezut�n fordulnak �gyv�dhez a hozz�tartoz�k, �s ind�tanak pert a k�rh�z ellen.
– Ez alapvet�en egy k�rt�r�t�si per. Bizony�tani kell, hogy egyr�szt bek�vetkezett a k�rosod�s, m�sr�szt bizony�tani kell, hogy felr�hat� m�don id�zte el� az orvos, � okozta a k�rosod�st, �s hogy a k�t dolog k�z�tt – teh�t a k�r �s az � magatart�sa k�z�tt - van okozati �sszef�gg�s – mondja dr. Hildenbrand Katalin �gyv�d.
A b�r�s�g minden k�r�lm�nyt igazs�g�gyi orvosszak�rt� seg�ts�g�vel vizsg�l, hiszen el�fordulhat, hogy m�s miatt hal meg a beteg, �s az bizony�that� – p�ld�ul nem tartotta be az orvosok �ltal el��rt szab�lyokat –, ez pedig nyilv�n nem a k�rh�z vagy az orvos felel�ss�ge. Ez hosszadalmas elj�r�s, �s a b�r�s�g nincs k�nny� helyzetben, amikor minden k�r�lm�nyt vizsg�l.
– Ez neh�z, r�g�s �t, mindig a sz�l� �s a hozz�tartoz� van nehezebb helyzetben, ugyanis nem �k voltak bent a m�t�ben, nem l�tnak bele a pap�rokba, hiszen a m�t�tet megfelel�en kell dokument�lni is – jegyzi meg szak�rt�nk.
Az �gyv�dek Lapj�ban nemr�g megjelent cikk szerint t�zb�l n�gy esetben marasztalja el a b�r�s�g a k�rh�zat, ilyenkor a k�rh�zat biztos�t� int�zet fizet k�rt�r�t�st a beteg hozz�tartoz�j�nak. S�lyosabb esetben – ha meg�llap�that� az orvos felel�ss�ge – ellene b�ntet�jogi, illetve munkajogi elj�r�s is indulhat.