A v�laszt�sok ut�n v�rhat�an megval�sul� k�tharmados t�bbs�g �j lapot jelent majd a magyar demokr�ci�ban, hiszen eddig sosem volt arra p�lda, hogy egy p�rt �n�ll�an ekkora t�mogat�st kapjon.

Csaba L�szl�: a n�veked�s nem oldja meg a munkan�lk�lis�get

A v�laszt�sok ut�n v�rhat�an megval�sul� k�tharmados t�bbs�g �j lapot jelent majd a magyar demokr�ci�ban, hiszen eddig sosem volt arra p�lda, hogy egy p�rt �n�ll�an ekkora t�mogat�st kapjon. �ppen ez�rt az �j Fidesz-korm�nynak v�rhat�an minden eddigi kabinetn�l nagyobb lesz a mozg�stere - v�lekedik Csaba L�szl� k�zgazd�sz, a Debreceni Egyetem �s a K�z�p-Eur�pai Egyetem (CEU) professzora. A szakember szerint Orb�n Viktor�knak lesz lehet�s�g�k belev�gni komolyabb gazdas�gi reformokba, els�sorban az �nkorm�nyzati rendszer �s az �llami �jraeloszt� rendszer megv�ltoztat�s�ra k�sz�lhet�nk. Mfor.hu-interj�.

- Egyre biztosabbnak t�nik, hogy a m�sodik fordul� ut�n k�tharmados t�bbs�ge lesz a Fidesznek az �j parlamentben. �n szerint ez gazdas�gi szempontb�l j� vagy rossz?

- Azt gondolom, hogy m�r nem �rdemes felt�teles m�dban fogalmazni, ebb�l kell kiindulni, hogy a Fidesznek k�tharmados t�bbs�ge lesz. Nagyj�b�l matematikailag lehetetlen, hogy m�sk�pp alakuljon. Ez alapvet�en egy �j helyzet, mivel az elm�lt �vtizedekben nem volt p�lda hasonl�ra, hogy egy p�rt ekkora t�mogatotts�got  szerzett volna.

A fentiekb�l k�vetkez�en a Fidesznek l�nyegesen nagyobb mozg�stere lesz, mint eddig b�rmelyik demokratikus korm�nynak, az el�z� korm�nnyal ellent�tben nem lesznek legitim�ci�s gondjai. A nagyobb mozg�st�r miatt a k�vetkez� korm�ny - ha akar - nagyobb l�pt�k� gazdas�gi reformokat hajthat v�gre. �gy p�ld�ul az �nkorm�nyzati rendszerr�l, a k�lts�gvet�si �jraeloszt�s m�rt�k�r�l �s ar�nyair�l is d�nthet majd az �j kabinet.

- Sokak szerint ak�r a nagy �llami rendszerek - eg�szs�g�gy, oktat�s, nyugd�jrendszer - �talak�t�s�ra is lehet�s�ge ny�lhat az �j korm�nynak. Ezeken a ter�leteken v�rhatunk gy�keres v�ltoz�sokat a k�vetkez� n�gy �vben?

- A nyugd�jrendszert illet�en a Bajnai-korm�ny elkezdett egy munk�t, ott lass�, araszol� el�rehalad�sra van lehet�s�g. Ez l�nyeg�t tekintve a nyugd�jkorhat�r fokozatos tov�bbi emel�s�t, a saj�t hozz�j�rul�s ar�ny�nak a n�vel�s�t jelentheti a k�vetkez� �vekben. Szerintem a nyugd�jrendszerben el�re kell menni, a hossz�t�v� megtakar�t�si form�kat kell er�s�teni, de nagy, jelent�s �talak�t�sokat nem v�rn�k.

Az oktat�sban k�z�pt�von vannak feladatok: els�sorban a munk�ra nevel�s, a szakk�pz�s, az alap- �s k�z�pfok� oktat�s �talak�t�sa �s a fels�oktat�s piachoz igaz�t�sa. Az eg�szs�g�gyet �n most nagyj�b�l b�k�n hagyn�m, mert ez egy igen bonyolult k�rd�s. Nagy v�ltoz�sokra nem l�tok lehet�s�get ezen a t�ren, azonban a kieg�sz�t� mag�nszolg�ltat�sok bevon�sa er�s�dhet. Ilyen p�ld�ul a fogorvosi vagy a n�gy�gy�szati ell�t�s, melyek t�bbs�ge m�r most is fizet�s.

- Akkor ezek szerint az �nkorm�nyzati rendszerben �s az �llami eloszt�rendszerben sz�m�thatunk csak jelent�s v�ltoz�sokra?

- Az �nkorm�nyzatok mellett a k�zponti k�zigazgat�s reformja is fontos lenne, ott lehetne elkezdeni az �talak�t�st. Az �nkorm�nyzatok feladatai legal�bb n�gy�t�d r�szben t�rv�nyben vannak r�gz�tve, ahhoz, hogy ezeket megv�ltoztassuk, szakmai t�rv�nyek v�ltoztat�s�ra van sz�ks�g. Ezekben a t�m�kban nagy vit�k szoktak lenni, az �nkorm�nyzatokat nem lehet puszt�n az �llamh�ztart�s egyik sorak�nt kezelni. Term�szetesen �t lehet alak�tani, de lassan. A k�zponti k�zigazgat�sb�l el lehet indulni, mert ott nagy a korm�ny mozg�stere, azt�n fokozatosan haladni az �nkorm�nyzatok fel�.

- Az elm�lt h�napokban lehetett arr�l hallani, hogy a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) bizonyos reformok�rt cser�be hajland� lenne eln�zni az idei k�lts�gvet�si hi�ny t�ll�p�s�t. �n szerint meddig mehet el a k�vetkez� korm�ny az alkudoz�sban?

- Erre a k�rd�sre az�rt neh�z v�laszt adni, mert ismerni kellene az �j korm�ny k�z�pt�v� gazdas�gi elk�pzel�seit, illetve azokat a szerkezeti reformokat, amiket a korm�ny fel tud aj�nlani a Valutaalapnak. Azt gondoln�m, hogy egy olyan program, amelyik a ciklus v�g�re az eur� bevezet�s�t c�lozn� meg �s azt makrop�ly�val al�t�masztan�, az 2010-ben �s 2011-ben nagyobb deficitet tenne lehet�v�, mint amiben most gondolkodnak. Ennek oka, hogy az IMF-n�l �ltal�ban az ad�ss�g�llom�ny cs�kken� tendenci�ja szokott sz�m�tani. Ha azt akarjuk el�rni, hogy az ad�ss�g�llom�nyunk k�z�pt�von fenntarthat�an cs�kkenjen, akkor r�vid t�von viszonylag nagyfok� rugalmass�got mutathatnak a deficit tekintet�sben. Ha egy kell�en �tgondolt gazdas�gpolitikai terv van, melynek k�vetkezt�ben 2012-t�l komoly n�veked�si p�ly�ra �llunk megsz�n� �llamh�ztart�si hi�ny mellett, illetve megsz�letn�nek a r�g v�rt int�zked�sek a k�zszf�ra reformj�r�l �s egy�b fontos k�rd�sekr�l, akkor az egy viszonylag komoly mozg�steret jelentene. Ez id�n mondjuk 6,5-7 sz�zal�kos, j�v�re pedig 3 sz�zal�k k�r�li hi�nyban testes�lhet meg.

- A m�lt h�ten egy konferenci�n arr�l besz�lt, hogy a gazdas�gi n�veked�s �nmag�ban nem oldja meg a munkan�lk�lis�g probl�m�j�t. Ezek szerint tart�san magas munkan�lk�lis�re kell felk�sz�lni?

- Azt m�r kor�bban, a kilencvenes �vekben l�ttuk, hogy a magas n�veked�s egyes esetekben magas munkan�lk�lis�ggel p�rosulhat. Szerintem az �llam �s a v�llalatok egy�ttes feladata, hogy munkahelyeket teremtsenek, ebben nem az �llamnak van kiemelt jelent�s�ge, hiszen p�ld�ul az nem old meg semmit, ha egy rend�r vagy �pol�n� helyett kett�t �ll�tok oda.

A foglalkoztat�s n�vel�s�hez t�bb dologra van sz�ks�g. El�sz�r is egy nagyfok� deregul�ci�ra, ami nem t�l dr�ga, nem is t�l bonyolult megcsin�lni. Tele vagyunk olyan szab�lyokkal, melyeknek az egyszer�s�t�se fontos lenne, ide tartozik az is, hogy nem 54 ad�fajt�b�l kellene �ssze�ll�tani az ad�rendszert, hanem 4-5 f�l�b�l, melyek ugyanazt a bev�telt k�pesek produk�lni. Ez m�r �tvezet a m�sodik sz�ks�ges l�p�shez, az ad�rendszer egyszer�s�t�s�hez �s a munk�t terhel� ad�k nagym�rt�k� cs�kkent�s�hez. A harmadik fontos l�p�s az oktat�si rendszer �talak�t�sa lenne: teljesen felesleges a gyermekeket 18 �ves korukig benntartani a rendszerben �gy, hogy szinte nem tanulnak semmit. A szakk�pz�st, a piachoz igazod� k�pz�si ir�nyokat k�ne er�ltetni. Ez megteremti azt a helyzetet, hogy lesznek emberek, akiket lehet foglalkoztatni, a v�llalkoz�sok pedig alkalmazni tudj�k majd �ket. Ezek mellett fontos lenne a k�zbizalom vissza�ll�t�sa, hogy a v�llalkoz�k ne rettegjenek att�l, hogy ha �j embert vesznek fel, akkor az APEH h�rom h�napon bel�l b�n�z�nek nyilv�n�tja �ket.

- A v�laszt�si kamp�ny egyik k�zponti k�rd�se volt, hogy a foglalkoztat�s n�vel�s�ben mekkora szerepet kell sz�nni az �llamnak. Bokros Lajos p�ld�ul �gy nyilatkozott, hogy az �llam hossz�t�von nem tud piack�pes munkahelyeket teremteni. �n szerint hasznosak az �llami k�zmunkaprogramok?

- Az igaz, hogy az �llam nem tud munkahelyeket teremteni, ahogy m�r eml�tettem is, de itt nincs v�ge a t�rt�netnek. Mindegyik ter�let, melyeket az el�bb eml�tettem, az �llam er�teljes szerepv�llal�s�t felt�telezi. Az oktat�si rendszer �talak�t�s�ban, az ad�cs�kkent�sben �s az egyszer�s�t�sben is nagy szerepe van az �llamnak. �ppen ez�rt �n egy jelent�s �llami szerepv�llal�st tartok k�v�natosnak, ha nem is �gy, hogy az �llam maga teremti a munkahelyeket. Az igaz, hogy nem az �llam foglalkoztat, hanem a v�llalkoz�s, de ahhoz, hogy � k�pes legyen, hajland� legyen embereket foglalkoztatni, az �llamnak nagyon sokat kell tennie.

�ppen ez�rt mondtam a m�lt heti konferenci�n, hogy hiba a n�veked�st�l v�rni a megold�st: nagyon j�l tudjuk, hogy Magyarorsz�gon az alacsony foglalkoztat�si r�ta egy r�sze szoci�lis jelleg�, egy m�sik jelent�s r�sze pedig a nyugd�jrendszerrel, az ad�rendszerrel f�gg �ssze. Ma meg lehet �lni a seg�lyb�l �s a sz�rke gazdas�gb�l ugyanazon a szinten, mint a bejelentett munk�b�l, az �llamnak kell l�tre hoznia azt a felt�telrendszert, amelyben munk�b�l jobban lehet meg�lni, mint seg�lyb�l.  

Beke K�roly

Menedzsment F�rum