A l�z �nmag�ban nem vesz�lyes?

Dr. Sz�jj�rt� L�szl� gyermekorvos

De abban szinte az �sszes, magyar nyelven hozz�f�rhet� forr�s egyet�rt, hogy a l�z bizony komoly dolog, amely – k�l�n�sen gyermekekn�l – csillap�t�s n�lk�l vesz�lyt jelent a szervezetre, teh�t csillap�tani musz�j.

N�h�ny oldalon azonban eg�sz �jfajta szeml�letm�ddal tal�lkozhatunk. Ennek l�nyege, hogy a l�z �nmag�ban nem k�ros a szervezetre, teh�t orvosi szempontb�l a csillap�t�sa is sz�ks�gtelen. �s hamar felt�nik az is, hogy ezen �jszer� elvek legelsz�ntabb terjeszt�je dr. Sz�jj�rt� L�szl� gyermekorvos.

„Igaz, hogy Magyarorsz�gon m�g viszonylag egyed�l vagyok ezzel az �ll�sponttal, de ez nem jelenti azt, hogy az �n egyedi, saj�t m�ni�m lenne – mondja Sz�jj�rt� doktor. – Hollandi�ban �s Kanad�ban csaknem h�sz �vre tekint vissza ez a gyakorlat, �s a hivatalos aj�nl�sokban is ez szerepel. Haz�nkban azonban m�g nemcsak az �desany�k sz�m�ra t�nik mindez hihetetlennek, szakmai k�r�kben is rendre ellen�ll�sba �tk�z�m. Pedig amit elmondok, tudom�nyos kutat�sok �ltal bizony�tott (�gynevezett evidence based) szakirodalomra �s a fent eml�tett orsz�gok gyermekorvos-t�rsas�gainak szakmai ir�nyelveire �p�l.”

A l�z nem k�ros

M�g kor�bban azt gondolt�k a szakemberek, hogy a l�z �nmag�ban vesz�lyes a szervezetre, val�j�ban egyetlen orvosi tanulm�ny sem t�masztotta al�, hogy �nmag�ban a l�z b�rmif�le k�rosod�st okozott volna – �ll�tja Sz�jj�rt� doktor. Az �tmeneti fokozottabb l�gz�s �s sz�vdobog�s term�szetes jelens�g, a l�z eg�szs�get vesz�lyeztet� feh�rjek�ros�t� hat�s�t pedig nem mutatta ki senki. Ehhez k�pest viszont t�ny, hogy a magasabb testh� kedvez a k�rokoz�k elpuszt�t�s�nak, aktiviz�lja az immunrendszert.

A h�pang�s k�ros

A nem term�szetes t�lmeleged�s viszont okozhat gondot, de ezt a h�pang�snak nevezett jelens�get meg kell k�l�nb�ztetni a l�zt�l – mondja a szakember. H�pang�s akkor j�n l�tre, ha a szervezet nem k�pes leadni a felesleges h�t. Ezt k�ls� hat�s is kiv�lthatja, p�ld�ul ha ny�ron t�l sok id�t t�lt�nk a szell�zetlen, meleg kocsiban. De h�pang�s l�zas �llapotban is l�trej�het, ha g�toljuk a h�lead�st, ez�rt l�z eset�n a szell�s, v�kony ruh�zatot javasolja Sz�jj�rt� doktor, a betakar�st pedig csak �s kiz�r�lag akkor, ha a l�z emelked�se miatt �tmenetileg f�zik a gyermek.

L�zcsillap�t�s k�z�rzetjav�t�sra

Term�szetesen Angli�ban �s Hollandi�ban is aj�nlj�k a l�zcsillap�t�st – mondja a doktor –, azonban csak �s kiz�r�lag akkor, ha a l�z miatt a gyermek rosszul �rzi mag�t, kedvetlen, gyenge, �tv�gytalan. Ilyenkor term�szetesen �rdemes lejjebb vinni a h�t. Ha azonban a gyermek j�kedv� �s energikus, ak�r kifejezetten magas l�z eset�n sincs ok aggodalomra.

A l�z ok�t kell megsz�ntetni

Term�szetesen mindez nem jelenti azt, hogy a l�zzal nem is kell foglalkozni – hangs�lyozza Sz�jj�rt� L�szl� –, hiszen a l�z minden esetben valamilyen betegs�g velej�r�ja. Ha csup�n n�h�ny napos v�rusfert�z�sr�l van sz�, akkor k�l�n�sebb teend� nincs, egy�b esetekben azonban sz�ks�g lehet gy�gyszeres vagy egy�b kezel�sre (p�ld�ul antibiotikum).

A l�zg�rcs

Minden sz�l� r�m�lma a k�znyelvben l�zg�rcsk�nt emlegetett jelens�g, amikor – t�bbnyire magas l�z eset�n – a kisgyermek g�rcs�sen r�ngat�zni kezd, �s/vagy eszm�let�t veszti. Mivel a jelens�g �ltal�ban eg�szen kicsi gyermekekn�l �s csecsem�kn�l fordul el�, a k�zv�leked�s szerint ennek elker�l�se �rdek�ben f�l-egy �ves kor alatt mindenk�ppen sz�ks�ges a l�z drasztikus csillap�t�sa. A nyugati protokoll azonban azt mondja, hogy a l�zg�rcs val�j�ban bizonyos, l�zzal is egy�tt j�r� v�rusos megbeteged�sek k�vetkezt�ben j�n l�tre, de a l�z csillap�t�s�val nem el�zhet� meg, �s nem is kezelhet�. A hivatalos aj�nl�sokban a g�rcs elmulaszt�s�ra Diazepam (Seduxen) rectiol szerepel, nem l�zcsillap�t�k. A l�zg�rcsre val� hivatkoz�ssal l�zat csillap�tani ma m�r gyakorlatilag szakmai hib�nak sz�m�t – mondja Sz�jj�rt� L�szl�.

�s a h�t�f�rd�?

A h�t�f�rd�r�l ugyanazt vallja Sz�jj�rt� doktor, mint a gy�gyszeres l�zcsillap�t�sr�l, vagyis azt, hogy a gyermek rossz k�z�rzete eset�n alkalmazhat�, de csak akkor, ha nem �rzi t�le rosszabbul mag�t, mint egy�bk�nt. Egy 2006-os kutat�sa alapj�n ugyanis arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a gyerekek (ide�rtve a saj�t gyermekkorukra visszaeml�kez� feln�tteket is) legfeljebb 5–28 sz�zal�ka �li meg pozit�vumk�nt a h�t�f�rd�t, t�bbs�g�k (57–88%) kifejezetten kellemetlennek tal�lta azt, mik�zben az �gy el�rt h�m�rs�klet-cs�kkent�s orvosilag indokolatlan. Ez egybev�g a kanadai, holland �s angliai aj�nl�sokkal, amelyek a fizikai h�t�st nem javasolj�k.

Mit tegy�nk teh�t, ha l�zas a gyerek?

• Ha a gyermek l�zas, folyamatosan figyelj�k a k�z�rzet�t �s az egy�b t�neteit, hogy felismerj�k, mikor sz�ks�ges orvost h�vnunk.

• Itassuk sokat! (�des�tett te�val vagy v�zzel.)

• Az ev�st ne er�ltess�k.

• A lehet�s�gekhez k�pest engedj�k meg neki, hogy megtal�lja azt a helyet �s testhelyzetet, ahol �s ahogy a legkellemesebben �rzi mag�t.

• Ne k�nyszer�ts�k �gyba, �s csak akkor takarjuk be, ha a l�z emelked�se miatt �tmenetileg f�zik.

• Ne �lt�ztess�k t�l, hogy elker�lj�k a h�pang�st.

• Ha a l�z rossz hat�ssal van a k�z�rzet�re, adhatunk neki l�zcsillap�t�t, de mindig �gyelj�nk a helyes adagol�sra!

• Ha a gyerek kellemetlennek �rzi, ne terhelj�k fizikai l�zcsillap�t�ssal, mint eg�sztest-borogat�s, h�t�f�rd�!

 

Mikor h�vjunk orvost?

Mindenk�ppen forduljunk orvoshoz, ha a gyermek l�zas, �s:
3–6 h�naposn�l fiatalabb csecsem�; er�s fejf�j�sa, tark�merevs�ge van, vagy ha a f�ny zavarja;
l�gz�se nehez�tett, fullad; nem iszik; folyamatosan h�ny; alusz�kony vagy zavart; heves f�jdalma van; b�r�n v�r�s-lila foltok, v�rz�sek vagy ki�t�sek jelentkeznek; nem javulnak az enyhe t�netei 48 �ra ut�n sem.