A legjobb k�nyvek a kar�csonyfa al�

Akit a T�dzs Mahal (k�pen vagy a val�s�gban) egyszer m�r elb�v�lt, �s aki m�r l�tta Firenz�ben Brunelleschi kupol�j�t, az sok�ig nem szabadulhat A firenzei var�zsl�n� hat�sa al�l. Tal�n �ppen ez a m� az �v leg�lvezetesebb olvasm�nya.

A firenzei var�zsl� c�mmel m�g gyermekkorom idej�n olvastam Mur�nyi Kov�cs Endre lebilincsel� m�v�t – Leonard�r�l. M�r csak emiatt is k�v�ncsiv� tett az indiai sz�rmaz�s�, k�ztudottan folyamatos �letvesz�lyben �l� Rushdie leg�jabb alkot�sa.
�gy t�nik, az �rutaz�sok korszak�ba l�pve a mindennapi val�s�gos �let egyre ink�bb sz�rk�v�, unalmass�, fant�zi�tlann� v�lik. Nem csoda h�t, ha a magukat felel�snek tekint� �r�k szembefordulnak mindezzel. Soroljam? Orhan Pamuk, Paulo Coelho, J. K. Rowling – hogy csak az ut�bbi �vek legkedveltebbjeit eml�tsem, �s most Salman Rushdie is azon �r�k sor�ba l�pett, akik a t�rt�nelmet, a mes�t �s az egzotikumot (s�t az ezoteri�t) vegy�tik sz�nes, fordulatos, cselekm�nyes kavalk�dd�. Amiben a hihet� �s hihetetlen, a l�gys�g �s a v�res brutalit�s keveredik forr� erotikus jelenetekkel �s praktik�kkal. Coelho egyszer �gy nyilatkozott, hogy � nem a kritikusoknak, hanem a k�z�ns�gnek �r. Nos, ez�ttal ez Rushdie-nak is siker�lt!
Hiszen „Mogor dell’Amore” kil�t�re m�r a legels� fejezetben siker�l olyannyira k�v�ncsiv� tennie benn�nket, hogy szinte egy l�legzetre v�gigolvassuk a k�nyvet. A mogulok idej�ben j�tsz�d� harsog�an sz�nes indiai vil�got – tal�n nem meglep� – szinte bel�lr�l �rja le. �m, hogy Eur�p�t, �s az eur�paiakat is, az m�r sokkal ink�bb. Sz�munkra legal�bbis szokatlan, hogy „keletr�l” milyennek is l�tszunk. A r�g�ta Eur�p�ban �l� Rushdie-nak siker�lt ezt lebilincsel� m�don megfogalmaznia. Mindett�l m�ve nem egyszer�en kalandreg�ny, de izgalmas szellemt�rt�neti utaz�s is – amihez nem �rt a k�nyv utols� traktus�ban megjel�lt forr�sokat tanulm�nyozni. (Ulpius-h�z K�nyvkiad�, 3999 Ft)
Megrendelem �

�

„Gyermekkoromban nem nagyon volt p�nz�nk �telre. De soha nem �hezt�nk. Anya egyszer�en, j�l f�z�tt: cs�lk�s levest, vajas keny�rpudingot, halrudacsk�kat, h�zi has�bburgony�t �s babot. Egy �sr�gi krumplis�t�nk volt, amiben volt egy h�l�s kos�r meg olaj, amit minden �vtizedben egyszer cser�lt�nk ki. Tagadhatatlanul szeg�nyek voltunk.”

H�t nem, ami a c�m m�g�tt rejl� t�nyeket illeti! A t�v�s szt�rs�fk�nt (is) elh�res�lt sz�kimond� f�rfi lebilincsel� (�s valljuk be, nem „anyuka kedvence” f�l�nek val�) �szintes�ggel t�rja fel gyermek- �s ifj�kora, egyszersmind szak�cskarrierje t�rt�net�t. Ami ak�r egy futballista t�rt�nete is lehetett volna, de nem lett az. Ha a mai di�kok tanuln�nak m�g valamennyi t�rsadalomt�rt�netet, �gy ez a k�nyv nagyszer� illusztr�ci�k�nt szolg�lhatna „A kapitalizmus l�nyege” c�m� fejezethez. (Amelynek egykori marxista v�ltozat�b�l valahogy kimaradt az a r�sz, hogy a legnagyobb kapitalist�v� mindig a legjobban kizs�km�nyolt nincstelen prolet�r v�lik.) Nos, napjainkban az ilyesmit sikert�rt�netnek h�vj�k, �s bizonyos �rtelemben v�ve csakugyan az. Hiszen Gordon Ramsay ma m�r multimilli�rdos, �gy h�t megengedheti mag�nak a k�m�letlen �szintes�get. �s nemcsak �nmag�val, de ellenfeleivel szemben is. Mindezek ellen�re a szerz� m�g nem v�lt �r�v� (st�lus!), de amit elbesz�l, az igen �rdekes. (Alexandra Kiad�, 2999 Ft)
Megrendelem �

�

Utazzunk vissza az id�ben eg�szen Kr. u. 200-ig, �s barangoljuk be R�ma utc�it tr�k ifjak, egyiptomi keresked�k �s germ�n zsoldosok t�rsas�g�ban. Tudjuk meg, hol �rdemes egzotikus f�szereket �s m�g ezekn�l is egzotikusabb rabszolgal�nyokat v�s�rolni…

Micsoda kit�n� �tlet! �tik�nyvet �rni a Kr. u. 200 k�r�li R�m�ba! Philip Matyszak (v�lhet�en lengyel sz�rmaz�s�) fiatal brit t�rt�n�sz, Oxford, Mil�n� �s Cambridge k�pzettje, illetve ma m�r egyetemi oktat�ja zseni�lis m�don tereli figyelm�nket az �kori R�ma �s a r�mai vil�g megismer�s�nek ir�ny�ba. Amir�l, valljuk be, csak h�zagos, t�ved�sekkel tark�tott k�pzeteink vannak. K�sz�nhet�en azoknak a szerz�knek is, akik kutat�s helyett a fant�zi�juk �sv�ny�n kalauzoltak benn�nket a r�mainak k�pzelt vil�gba. Matyszak is bevallja, hogy ma sem tudunk mindent: „B�r az antik r�mai kult�ra �s civiliz�ci� csaknem k�tezer �vvel ezel�tt �lte vir�gkor�t, m�g mindig meglep�en kiismerhetetlen.” Mindez azonban a k�nyv olvas�sa k�zben cseppet sem �rz�dik. A k�nyv szerkeszt�si elve ugyanis a legjobban bev�lt form�kat k�veti. „Naprak�sz” ismeretekhez jutunk a R�m�ba t�rt�n� (tengeri) utaz�s m�dj�r�l �s lehet�s�geir�l, R�ma k�rnyezet�r�l, a R�m�ban val� (semmik�ppen sem sz�llodai) leteleped�s ok�r�l �s m�dj�r�l, a t�rsas�gi �letr�l, a v�s�rl�sr�l, a k�zrendr�l, sz�rakoz�sr�l, vall�sr�l. Aki egy mai �tik�nyvet olvas, ugyanezeket a praktikus fejezeteket tal�lja. Csak ezekkel az ismeretekkel felfegyverkezve seg�t benn�nket a legfontosabb l�tnival�k k�zel�be, felejthetetlen r�mai s�t�k keret�ben. A fejezeteken bel�l korabeli h�ress�gek fennmaradt gondolatait olvashatjuk, k�l�nf�le statisztikai �s egy�b t�bl�zatokat tal�lunk, illetve a rendszeresen megism�tl�d� Res Romae elnevez�s� kiemel�sben tov�bbi r�szinform�ci�khoz jutunk. Nem lebecs�lend�k az illusztr�ci�k sem, b�r ezekkel (egy mai �tik�nyvvel szemben) cs�nj�n b�nik a szerz�. Kiss� meglep� a hasznos kifejez�sek gy�jtem�nye, amelyben t�bbek k�z�tt ilyen mondat is olvashat�: Noli me necare, cape omnias pecunias meas! (Ne �lj�n meg, itt az �sszes p�nzem!) �sszess�g�ben igen �rdekes, olvasm�nyos m�vet tarthatunk a kez�nkben. Ha a k�nyv lend�let�t�l felajzva el�keress�k a mi L�n�rd S�ndorunk legut�bb n�gy �ve kiadott A r�mai konyha c. m�v�t is, amely az antik �s mai R�ma �tkez�s�r�l egyar�nt sz�l, m�g teljesebb lehet az ill�zi�nk �s �rz�kszervi tapasztalataink is b�v�lnek. Most m�r elmondhatjuk, hogy R�m�t v�gre megismert�k. (Scolar Kiad� Ft, 3500 Ft)
Megrendelem �

�

A tizenh�t �ves Marco Polo 1271-ben felkerekedik, hogy apja �s nagyb�tyja k�s�ret�ben eljusson a Nagy K�n v�ros�ba. A kis t�rsas�g a h�res selyem�ton halad v�gig, m�g eljut a h�res-h�rhedt Kubil�j udvar�ba. A fiatalember az uralkod� szolg�lat�ban bej�rja eg�sz �zsi�t, megismeri a helyi n�peket, szok�saikat �s vall�saikat, a korabeli eur�paiak sz�m�ra ismeretlen tal�lm�nyaikat. Marco Polo v�g�l hazat�r Velenc�be, az utaz�sair�l k�sz�lt besz�mol�k pedig sz�zadok m�lt�n is leny�g�z� korrajzk�nt olvashat�k.

Laurence Bergreen (Magell�n a F�ld k�r�l), sz�mos sikeres �letrajz szerz�je, �j k�nyv�ben a legend�s velencei utaz� �let�nek �s utaz�sainak kr�nik�j�t �rja meg, felhaszn�lva saj�t, Marco Polo nyom�n tett utaz�sainak tapasztalatait is. A k�tet azonban t�bb tudom�nyos ig�nnyel meg�rt olvasm�nyos �letrajzn�l, hiszen a szerz� teljes k�pet ny�jt az utaz� �ltal le�rt esem�nyekr�l, megvizsg�lva azok t�rt�nelmi el�zm�nyeit �s h�tter�t is. (General Press Kiad�, 3900 Ft)
Megrendelem �

„Nagyap�m Ponnunak h�vta nagyany�mat, ami nagyj�b�l megfelelt annak, mintha azt mondta volna: Aranyom. A n�v vil�gos b�r�re utalt, ami szokatlan D�l-Indi�ban. Nagyap�m magas, kopasz �s s�t�t volt, b�re �lesen el�t�tt feh�r ruh�it�l. Nagysz�leim egy�tt olyanok voltak, ak�r a s� �s a bors.”

Reg�nyes gasztron�miai utaz�s – jelzi a k�nyv c�mlapj�n felt�ntetett sz�veg, nehogy az alc�m alapj�n abba a t�ved�sbe ess�nk, hogy a k�nyv kiz�r�lag az indiai h�zasod�s rejtelmeir�l sz�l. Azt is megtudjuk, hogy a szerz� val�j�ban gasztron�miai szak�r�, �s f�rj�vel, gyermekeivel New Yorkban �l. A k�nyvet olvasva mindez az eligaz�t�s meg�llja a hely�t. S�t! �gy v�lem, legink�bb az�rt �rdekes, mert a szerz� „bel�lr�l” l�ttatja, mutatja be az indiai vil�got – nem az egzotikumokat emeli ki, hanem epiz�djaiban a n�k �s f�rfiak mindennapi �let�t mutatja be. Ami azonban sz�munkra m�giscsak egyfajta egzotikum. �s hogy �rz�kszerveink sz�m�ra is azz� legyen, sz�mos indiai �tel elk�sz�t�s�nek m�dj�ba avat be benn�nket. A „Stahl k�nyvt�ra” sorozat �gy ezzel a k�tettel is h� maradt n�pszer� hagyom�ny�hoz. (Kulin�ria Kiad�, 2890 Ft)

„�ll�tom, hogy ilyen sokszor m�g nem �llt el a l�legzetem, �s ez�ttal, azt hiszem, vitathatatlanul meg is volt r� minden okom…”
T�bbek k�z�tt a fentebb id�zett mondattal aj�nlja k�nyv�t Michael Palin, akit a magyar k�z�ns�g nemcsak (film)sz�n�szk�nt ismer, hanem egyre nevezetesebb utaz�k�nt is. Igaz, utaz�sai is a filmhez k�tik: a BBC st�bj�val egy�tt k�sz�tik el a vil�g k�l�nleges, nehezen megk�zel�thet� �s vesz�lyes helyeit bemutat� igen n�pszer� sorozataikat. A 2003–2004-ben tett utaz�s sor�n t�rt�netesen a Himal�ja orsz�gaiban j�rtak, k�z�tt�k olyanokban is, ahov� a k�zelm�ltig nehezen vagy sehogyan sem lehetett bejutni. �s bizony m�gis, j� szerencs�j�k �s a sz�ntelen h�tt�rbiztos�t�s ellen�re is komoly veszedelmekkel kellett szembes�lni�k, nemcsak a term�szeti neh�zs�gek, de a politikai bizonytalans�gok k�vetkezt�ben is.
Palin nem a film narr�ci�j�t ism�tli meg k�nyv�ben, hanem az �t �s forgat�sok idej�n szerzett benyom�sait, �lm�nyeit osztja meg vel�nk. Mindez sokkal k�zelebb hozza a Himal�ja egzotikusnak mondhat� vil�g�t, amelyr�l t�bbnyire csak a hegym�sz�k saj�tos szemsz�gb�l megfogalmazott m�veib�l �rtes�lhet�nk. St�lusa vil�gos, k�zvetlen, mindenf�le nagyk�p�s�gt�l, szt�ros all�rt�l mentes. �ppen ennek k�sz�nhet�en z�rjuk sz�v�nkbe, �s izgulunk, szenved�nk �s f�leg gy�ny�rk�d�nk vele egy�tt. A k�nyvet a st�b nagyszer� fot�s�nak, Basil Pa�nak a sz�nes k�pei illusztr�lj�k.
Aj�nljuk mindazoknak, akik a sz�ban forg� t�rs�gbe k�v�nkoznak, k�sz�lnek, vagy m�r ott j�rtak. �s azoknak is – �k vannak sokkal t�bben –, akik a kalandokat ink�bb k�nyelmes fotelben szeretik �t�lni. A k�tet 2007-ben elnyerte az �v K�nyve megtisztel� c�met �s az ELLE Irodalmi D�jat. (Park K�nyvkiad�, 3900 Ft)

�

A Nobel-d�jas t�r�k szerz� egyik m�ve sem k�nny� olvasm�ny. Nemcsak az�rt, mert olvas�suk bizonyos j�rtass�got ig�nyel a jelen �s a m�lt t�r�k (�s iszl�m) vil�g�ban, hanem az�rt is, mert t�rt�netei bonyolult mesesz�v�s�ek, rejt�lyesek, a val�s�g �s k�pzelet, az id�s�kok �s a cselekm�ny esem�nyei, s�t szerepl�i sem �lesen elk�l�n�t�k. Sokan misztikusnak mondj�k, val�j�ban ilyennek csak fel�letes ismerked�s ut�n l�tszik. N�la minden megfejt�sre v�r, vagyis olvas�i egy�ttm�k�d�sre, mondhatn�m �gy is: �jj�alkot�sra. De h�t �ppen ett�l v�lik a pamuki alkot�s m�v�szett�, az �tlagost�l, k�z�pszer�t�l el�t�v�.

Olyan szellemi �lm�nyt ny�jt, ami�rt �rdemes az olvas�nak mag�t elk�teleznie Pamuk �r�sm�v�szete mellett. Annak ellen�re, hogy cseppet sem sz�nja meg olvas�it, �s csak elv�tve ny�jt seg�dkezet. Az egyik ilyen seg�ts�g a gyermekkora, ami – eddigi magyarra ford�tott m�veit megismerve egyre ink�bb �gy l�tszik – meghat�roz� szerepet j�tszott az �let�ben �s j�tszik m�v�szet�ben. A m�sik Isztambul, a szeretett v�ros, ami Pamuk sz�m�ra v�letlen�l sem csak a pillanatnyilag l�tez� f�ldrajzi fogalom, hanem maga az Id�folyam, amiben sz�ntelen�l jelen van, �s hat�konyan �rezteti mag�t a m�lt.
A Fekete k�nyv (a szerz� negyedik, 1990-ben megjelent m�ve) is az eml�tett k�t momentum keret�hez, ha �gy tetszik, �ltet� k�zeg�hez kapcsol�dik, �s foghegynyire sz�k�tett tartalma szerint nagyon is ban�lis t�ma – lehetne. Elv�gre olyan, a vil�g egyik fel�ben mindennapinak min�s�l� esem�nyr�l sz�l, hogy egy feles�g se sz�, se besz�d, otthagyja a f�rj�t. Aki erre f�l azt gondoln�, hogy akkor nyilv�n az itt a probl�ma, hogy mindez az iszl�m vil�gban t�rt�nik, bizony nagyot t�ved. Pamuk �szj�r�sa m�s vizekre kalauzol benn�nket, de ezek megismertet�s�hez m�r nem ny�jthatok kezet, mert �ppen att�l az �lvezett�l fosztan�m meg a leend� tisztelt olvas�t, amit maga a rejt�lyes k�tet tartogat. (Ulpius-h�z K�nyvkiad�, 3999 Ft)
Megrendelem �

„Mint minden m�faj, a novella is �talakul, s a klasszikus mintak�ppel tal�n csak a neve marad k�z�s. K�lt�ibb lesz �s nyugtalanabb, v�ltozatosabb �s megfoghatatlanabb.”

A Gyergyai Albertt�l sz�rmaz� f�lsz�vegr�szlet a legt�m�rebb �s legtal�l�bb jellemz�s, ami a modern latin-amerikai novellairodalomra vonatkozhat. Ami – Sz�k�cs Vera szerkeszt�i megjegyz�se szerint – a latin-amerikai �r�k legigazibb m�faja. �s ami – valljuk meg – az ut�bbi id�ben n�mileg h�tt�rbe szorult hazai k�nyvkiad�sunkban. A hetvenes–nyolcvanas �vekben tapasztalt fellend�l�s mintha megfeneklett volna, �s a k�s�bbiekben csak n�h�ny megker�lhetetlen alkot� megnyilv�nul�sainak k�zz�t�tel�re szor�tkozott. G. G. Marquez, M. V. Llosa, M. A. Asturis, A. Carpentier, C. Fuentes, J. Amado h�r�t-nev�t megismerhett�k, �s alkot�saik jav�t magyarul is olvashattuk, de a soksz�n� Latin-Amerika �jabb �letjel-megnyilv�nul�sait m�r nem. Ez�rt h�t mindazok, akik ezt a „tr�pusi m�zet” egyszer-m�sszor m�r megk�stolt�k, nagy �r�mmel vehetik k�zbe a v�logat�st. B�zv�st kijelenthetj�k, nem fognak csal�dni. Meg kell jegyezn�nk, hogy latin-amerikai m�vet leford�tani szinte minden esetben ford�t�i brav�r, k�l�nleges teljes�tm�ny. M�gpedig az�rt, mert a t�bbs�g�ben spanyolul vagy portug�lul �r� novellist�k nyelv�k kamarazenei st�lus�t, sz�lamait �s �sszhangzattan�t gyakorolj�k, emelkedett, patin�s-veretes m�don teh�t, melynek visszaad�s�ra a magyar nyelv k�l�n�sen alkalmas. Ig�nyesekhez sz�lnak teh�t ezek az �r�sok, olyanokhoz, akiket a nagy kontinens ezen m�don, ezzel a k�zvet�t�ssel is mag�hoz �lel. (Noran-Kiad� Kft., 4999 Ft)
Megrendelem �

�

Joanne Harris m�ve ez�ttal kakukktoj�s a szerz� kor�bbi m�vei k�z�tt is. Ez ut�bbiakban ugyanis az �telk�sz�t�s �s �tkez�s k�r� sz�tt t�rt�neteiben ak�r m�g receptek is olvashat�k voltak, mindez ebben a m�v�ben m�sk�nt van. Csak a c�mben szerepl� keser�mandula utalna valamilyen �tel-, m�g ink�bb italf�l�re, de m�gsem, mert ez�ttal jelk�pes �rtelme van. Mint amik�ppen a b�rsonynak is. Val�j�ban novell�sk�tetr�l van sz�, melyr�l maga a szerz� a k�vetkez�ket mondja:
„Csod�latos �rz�s, hogy hossz� pang�s ut�n a novella v�gre visszat�rt. A j� novella – �s talonban van n�h�ny eg�szen kit�n� – sokkal tov�bb megmaradhat az eml�kezet�nkben, mint egy reg�ny. Megh�kkent, l�ngra lobbant, megvil�gos�t �s felkavar, de �gy, ahogy egy hosszabb l�legzetv�tel� m� nem.” �gy v�lekedik mag�r�l a m�fajr�l, �s aki ezeket a novell�kat elolvassa, maga is ugyanezt �rzi. J�llehet, Harris azt is bevallja, hogy a novella�r�st neh�znek �s id�ig�nyesnek tartja.
„Meger�ltet� �s sokszor csal�d�sokkal tark�tott egy �tletet ennyire �sszet�m�r�teni, ugyanakkor meg�rizni az ar�nyoss�g�t �s megtal�lni a megfelel� hangot.”
Nos, hogyan siker�lt ez a szerz�nek? A v�laszt maga a k�tet adja meg!
�s m�g valamit: az eddigi gyakori francia k�rnyezetb�l most visszaker�l�nk a brit vil�gba. De nem �m a h�tk�znapi szokv�nyosba. A t�bbi maradjon titok! (Ulpius-h�z K�nyvkiad�, 2999 Ft)
Megrendelem �

�

Ha szereted a t�rt�nelmet, �s esem�nyeit szeretn�d szem�lyes k�zels�gb�l megismerni, akkor elker�lhetetlen, hogy kezedbe ne vedd a firenzei d�m �p�t�s�r�l sz�l�, Ross King �ltal �rt k�nyvet. Kider�l bel�le, hogy napjaink technikai v�vm�nyai mennyire a m�ltban gy�kereznek, �s az is, hogy az ember csak �gy k�pes �jat alkotni, ha a r�gm�ltat m�dszeresen tanulm�nyozza.

Ez�ttal Filippo Brunelleschi alakj�t id�zi meg a szerz�, aki k�zel 600 �vvel ezel�tt hallatlan neh�zs�geket lek�zdve meg�p�tette a firenzei d�m mind a mai napig legnagyobbnak sz�m�t� kupol�j�t. Ez a zseni megel�zte (�s kupola�p�t�sben fel�l is m�lta) Michelangel�t, emel�g�peivel pedig �mulatba ejtette k�s�bb m�g Leonard�t is. Minderr�l egy olyan, izgalmas t�mavezet�s� m�ben �rtes�lhet�nk, mintha csak egy krimit olvasn�nk. Aki m�r j�rt Firenz�ben, �s f�leg a d�mban, t�bb�-kev�sb� hallott a d�m �p�t�s�nek t�rt�net�r�l. De nemcsak neki, hanem mindenkinek kiv�lts�gos �lm�ny, ha a teljes t�rt�nettel megismerkedhet. A k�tetben foglaltak meg�rt�s�hez, elk�pzel�s�hez korabeli �br�k �s sz�nes fot�k seg�tenek. A komolyabb elm�ly�l�st b�s�ges irodalmi l�bjegyzet �s bibliogr�fiai �ssze�ll�t�s seg�ti. (Park K�nyvkiad�, 2500 Ft)

Megrendelem �

�

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy l�ny, akit Norma Dale-nek h�vtak. Norma sz�p volt, de nem divatosan sz�p. Tudta ezt j�l Norma, mint ahogy azt is, hogy ezzel a n�vvel labd�ba se r�ghat egy Jessica vagy egy Ashley mellett.
Harminc�vesen Norma m�r nem rem�l sem szenved�lyt, sem szerelmet. �m egy sz�p napon egy haj�sl�d�t tal�l a pad�l�son, tele p�nzzel. Az apja hagyta r�.
Norma ekkor elhat�rozza, hogy ezent�l hinni fog a mes�kben. �tra kel, s meg sem �ll �szak-Sk�ci�ig, a vadre�g�nyes Orkney-�szigetekig.
B�rmennyire hihetetlen, Norma kegyeit j�k�p� f�rfiak kezdik keresni. De ki lesz a szerencs�s befut�? A t�n�d� fest��m�v�sz? A r�men�s texasi? Vagy az �rz�keny sz�v� egyetemi tan�r?

Nancy Baxter reg�nye egyszerre b�jos �s mag�val ragad�, vicces �s meghat�, az ember sajn�lja, hogy az utols� oldalra �rt. Pedig minden mes�nek egyszer v�ge lesz, mint ahogy Norma mes�j�nek is. (Tericum Kiad�, 3170 Ft)
Megrendelem �

A m�sodik vil�g�g�s el�est�j�n Judith Dunbar csal�dja Angli�b�l Szingap�rba k�lt�zik, �s a tizenn�gy �ves l�ny k�nytelen elszakadni szeretteit�l, hogy azut�n egy l�nyiskol�ban kezdje el feln�tt �let�t. Hamarosan igaz bar�tn�re tal�l Loveday Carey-Lewis szem�ly�ben, �s val�s�gos fogadott gyermeke lesz egy gazdag csal�dnak. Mik�zben Anglia f�l�tt a h�bor� felh�i gy�lekeznek, Judith megismeri az arisztokr�cia k�pmutat� vil�g�t, meg�zleli a szerelmet, �s megtanulja, mik�nt viselje el a b�natot.
Rosamunde Pilcher reg�nyeit olvasva �rzelmes vil�gba l�p�nk, melyet olyan karakterek n�pes�tenek be, akiket r�gt�n a sz�v�nkbe z�runk, �s m�g sok�ig �riz�nk az eml�kezet�nkben. T�rt�neteit val�di szenved�lyek, igaz �r�m�k �s b�natok, nagy szerelmek �s csal�d�sok, vagy �ppen t�k�letesen boldog pillanatok t�ltenek meg. Pilcher �szinte, �rzelmes �s mindenekel�tt olvasm�nyos reg�nyeivel negyven orsz�gban boldog�tja rajong�it. K�nyveiben gy�gy�r rejlik a sebzett l�lekre, vallja t�bb mint sz�zmilli� olvas�ja. (Ulpius-h�z K�nyvkiad�, 6999 Ft)
Megrendelem �